Hatvan éves a Római Szerződés

A hat alapító tagállam, Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg 60 évvel ezelőtt, március 25-én írta alá a római szerződéseket, amelyekkel megalapították az Európai Unió elődszervezeteit, és ezzel utat nyitottak a jelenleg ismert - a szolidaritás, a demokrácia és a jogállamiság értékein alapuló - EU felé.

A mai tagországok állam-, illetve kormányfői, továbbá a központi uniós intézmények vezetői idén ugyanezen a napon – most szombaton – találkoznak Rómában, hogy megünnepeljék az évfordulót és megbeszéléseket folytassanak az immár 27 tagú unió jövőjéről is.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tagországok vezetőinek írt meghívólevelében kiemelte: áttekintik az unió történelmét, a közösen elért eredményeket, a hatvan éve zajló integrációs folyamatot, valamint megvitatják a jövőre vonatkozó kilátásokat is.

“Nem titok, hogy olyan történelmi idők tanúi vagyunk, amelyekben szükségessé vált, hogy nagyobb és alaposabb figyelmet szenteljünk az unió előtt álló rövid és középtávú kihívásoknak, vagyis a belső és a külső biztonság – különösen a migráció -, valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális fejlődés témájának” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy a római szerződések indították el azt a folyamatot, amelynek köszönhetően az azóta eltelt időben sok ország lépett újra a szabadság és a jólét útjára, keleten és nyugaton egyaránt.

“Ez a folyamat hozzájárult ahhoz, hogy megértsük, hogy ha Európa gyenge, akkor az európai országok önmagukban is gyengék. Ha azonban Európa erős, akkor a tagállamai is erősek” – tette hozzá Donald Tusk az olasz szenátusban nemrégiben mondott beszédében.

Március elsején bemutatták a fehér könyvet

Az Európai Bizottság március 1-jén mutatta be az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet, és vitát indított, amelynek keretében a polgárok és a vezetők kialakíthatják az unió jövőképét. Az állam- és kormányfők március 10-i brüsszeli találkozóját követően a római csúcstalálkozó adja a következő alkalmat arra, hogy az uniós vezetők e kérdésben előrelépjenek.

Előreláthatólag politikai nyilatkozatot fogadnak el a szombati ülésen

A szombati ülésen a tervek szerint politikai nyilatkozatot fogadnak el, amelyben megerősítik az európai integrációs projekt létjogosultságát és felvázolják az elkövetkező évekre vonatkozó közös jövőképünket. A nyilatkozatban, amelyet Donald Tusk és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Joseph Muscat máltai és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök készített elő, minden bizonnyal ígéretet tesznek arra, hogy az egységesség jegyében tovább erősítik a közös fellépést a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, hiszen ezzel az uniós polgárok javát szolgálják.

A római szerződésekkel hozták létre az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget. 1957. március 25-én írták alá őket, és 1958. január 1-jén léptek hatályba. Az új közösségek intézményi kerete – akárcsak a már korábban létrehozott Európai Szén- és Acélközösségé (ESZAK) négy elemből állt: a bizottságból, a tanácsból, valamint – az ESZAK-kal immár közös – közgyűlésből és bíróságból.

Közös piac, szabad árú, ember és szolgáltatás

A római szerződések olyan közös piacot hoztak létre, amely ma már szabad mozgást biztosít az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke számára. Erre alapozva, továbbá a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának közös értékeire építve az unió tovább növekedett, majd a berlini fal leomlása után újraegyesítette kontinenst.

Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége, valamint a fejlesztési támogatások legfőbb adományozója. A 2008-as gazdasági válságot követően tavaly év végére minden tagállam újra a gazdasági növekedés útjára lépett. A 27 tagú EU teljes kivitelének értéke körülbelül 5800 milliárd eurót tesz ki. Ez a teljes globális kivitel több mint egyharmada, Kína kivitelének több mint két és félszerese, az Egyesült Államok kivitelének pedig több mint háromszorosa.

Sok kereskedelmi partnert tudhat maga mellett az EU

Az EU 80 ország legfontosabb kereskedelmi partnere. Minden egymilliárd euró értékű kivitel 15 ezer munkahelyet támogat Európa-szerte. A 28 uniós tagállamból 19-ben közös valutának számító eurót naponta 338,6 millió ember használja.

Az európaiak a nemzeti határokon átnyúlóan utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak. Jelenleg mintegy 6,5 millió európai dolgozik más uniós tagállamban. Naponta csaknem 1,7 millió európai lépi át a határt, hogy eljusson egy másik tagállamban lévő munkahelyére. 9 millió európai fiatal élvezte már az oktatási, szakképzési és szakmai cserékre lehetőséget biztosító Erasmus-program nyújtotta lehetőségeket.