Teljesen átírhatják a dinoszauruszok családfáját

A dinoszauruszok fejlődéstörténetének bő egy évszázados elméletét állíthatja feje tetejére brit kutatók legfrissebb kutatása.

A Cambridge-i Egyetem és a Londoni Természettudományi Múzeum szakembereinek munkája azt sugallja, hogy a rendszertani családokat át kell rendezni és nevezni, emellett úgy hiszik, az őslények talán az északi féltekéjén fejlődtek ki, nem pedig a délin, ahogyan a jelenlegi elmélet taglalja.

Az őslénykutatók 130 éve olyan osztályozási rendszerrel dolgoznak, amelyben a dinoszauruszfajokat két kategóriába, a Madármedencéjűek (Ornithischia) és a Hüllőmedencéjűek (Saurischia) csoportjába helyezik.

Most viszont több tucatnyi csontváz, valamint több tízezer anatómiai jellegzetesség gondos elemzésével a szakemberek arra jutottak, hogy ezek a hosszú ideje elfogadott csoportok talán nem is helyesek, ezáltal a tradicionális elnevezéseket is teljesen át kell írni.

Tyrannosaurus rex csontváza a New York-i természettudományi múzeum dinoszauruszkiállításán 1995-ben. (Fotó: Reuters/Mark Cardwell)

Tyrannosaurus rex csontváza a New York-i természettudományi múzeum dinoszauruszkiállításán 1995-ben. (Fotó: Reuters/Mark Cardwell)

A dinoszauruszok osztályozásának módszere a viktoriánus időkre tekint vissza. Először 1842-ben ismerték el a dinoszauruszokat a megkövesedett hüllők egyedülálló csoportjának Richard Owen professzor munkája alapján. Az azt követő évtizedekben újabb és újabb fajokat írtak le, mivel egyre több fosszília került elő. A 19. század második felében felismerték, hogy a dinoszauruszok anatómiailag igen sokfélék voltak, ezért kísérleteket tettek csoportokba sorolásukra bizonyos jellemzők alapján.

Harry Govier Seeley, cambridge-i paleontológus határozta meg, hogy az őslények elég kényelmesen két csoportba, vagy kládba, a fent említett madár- és hüllőmedencéjűek közé esnek. Ez az osztályozás medencecsontjuk elrendeződésén alapult, különösképpen azt vizsgálta, hogy az adott dinoszaurusznak gyíkszerű (Saurischia) vagy madárszerű (Ornithischia) jellemzői voltak-e.

Ahogyan egyre több őslényt írtak le, egyértelművé vált, hogy három különálló ághoz tartoznak: a már említett madárszerűek, a sauropodomorphák (hosszú nyakú, hosszú farkú, négylábú növényevők) és a theropodák (két lábon járó dinoszauruszok, elsősorban húsevők) közé.

Brachiosaurus-modell egy francia dinoszauruszparkban. (Fotó: AFP)

Brachiosaurus-modell egy francia dinoszauruszparkban. (Fotó: AFP)

1887-ben Seeley a sauropodomorphák képviselőit – ide tartoznak a hatalmas, „klasszikus” dinoszauruszok, úgymint Diplodocus és Brontosaurus – a T. rexet is felölelő theropodákkal együtt a hüllőmedencéjűek csoportjába helyezte. Kezdetben úgy hitték, hogy a madár- és a hüllőmedencéjűek nincsenek egymással rokoni kapcsolatban, mindegyiknek másfajta ősei voltak. A későbbi vizsgálatok azonban feltárták, hogy mindannyian egyetlen közös ősből fejlődtek ki.

A dinoszauruszoknak és közeli rokonaiknak a Nature folyóiratban megjelent új analízise arra a következtetésre jutott, hogy a madárszerű dinoszauruszokat a theropodákkal kellene összeboronálni, a sauropodomorphák kizárásával. Hosszú ideje ismeretes, hogy a madarak, nyilvánvalóan madárszerű medencéjükkel, a theropoda dinoszauruszokból fejlődtek ki, amelyeknek viszont hüllőmedencéjük volt.

A friss vizsgálatban javasolt átcsoportosítás arról tanúskodik, hogy mind a madármedencéjűekben és a theropodákban megvolt a potenciál a madárszerű medence kifejlődésére, csupáncsak fejlődéstörténetük más-más időszakában tettek rá szert.

Matthew Baron, a vizsgálat vezetője szavai szerint az elemzés kezdetén fejtörést okozott, hogy bizonyos madármedencéjű dinoszauruszok anatómiailag miért hasonlítottak annyira a theropodákra. Az eredmények azt sugallják, hogy ez a két csoport ugyanazon kládnak részét képezi, ami némileg sokként hatott a kutatókra, hiszen tökéletesen ellentmondott mindannak, amit tanultak.

Érdeklődők megnyitás előtt a Patagónia óriás dinói című kiállításon a Magyar Természettudományi Múzeumban. (MTI Fotó: Soós Lajos)

Érdeklődők megnyitás előtt a Patagónia óriás dinói című kiállításon a Magyar Természettudományi Múzeumban. ((MTI Fotó: Soós Lajos)

Kifejtette, a húsevő theropodák eszerint jóval szorosabb rokoni viszonyban álltak a növényevő madármedencéjűekkel, emellett nagyon úgy tűnik, hogy néhány állat, úgymint a Diplodocus, a dinoszauruszoknak nevezett tradicionális csoporton kívül esik. Tehát muszáj volt módosítani a dinoszaurusz definíciót, hogy a Diplodocust és közeli rokonait a későbbiekben is dinoszauruszként tudják besorolni.

A Ornithischia és Theropoda csoport új neve Ornithoscelida lett, amit eredetileg Thomas Henryn Huxley evolúcióbiológus javasolt 1870-ben. A sauropodomorphákat felölelő jelenlegi Saurischia csoport ezáltal elveszíti a theropodákat, viszont a kétlábú húsevők furcsa, primitív csoportjával, a herrerasauridákkal bővül.

Az elemzés szerint a legkorábbi dinoszaurusz a 242-247 millió éve élt, Nyasasaurus néven ismert apró, tanzániai őslény volt.

A dinoszaurusz családfák elemzésével a kutatók még egy váratlan konklúzióra jutottak. Éveken át úgy hitték, hogy az őslények a déli féltekéjén, a Gondwanaként ismert ősi kontinensen fejlődtek ki. A legidősebb kövületeket Dél-Amerikában lelték fel, ami azt sugallta, a legkorábbi dinoszauruszok innen származtak.

A kulcsfontosságú taxonok átvizsgálása folytán viszont most már úgy gondolják, hogy ugyanígy származhatnak az északi Laurázsiáról is, bár megjegyzendő, hogy a kontinensek akkoriban jóval közelebb voltak egymáshoz.