Köztársasági elnököt választott az Országgyűlés

Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés hétfőn.

Érvényes és eredményes lett a második körös szavazás, melynek értelmében 131-39-es szavazati arányban ismét Áder János lett Magyarország köztársasági elnöke – jelentette be az országgyűlés elnöke, Kövér László 13:15 perckor.

Így zajlott az államfő megválasztásának folyamata

Érvényes, de eredménytelen volt az első szavazás – jelentette be Kövér László nem sokkal 11.40 után.

175 képviselő szavazott – ismert, a Jobbik távol maradt, mert közvetlen államfőválasztást szeretnének. Minden szavazat érvényes lett, tehát mind a 175 szavazat, ebből 131-en szavaztak Áder Jánosra, Majtényira pedig 44-en – jelentette be Kövér László. A házelnök hozzátette, hogy 133 szavazatra lett volna szükség a kétharmadhoz.

A törvények értelmében így második körre került sor, itt már nincsen kétharmados kötelezettség: az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb voksot kapja a titkos szavazáson.

Az M1 Híradójának értesülései szerint a Gyurcsány-párt a második fordulóban szintén távol maradt a voksolástól.

Köszöntés

Áder János jelenlegi államfő és Majtényi László is megérkezett a parlamentbe kilenc órakor, Kövér László köszöntötte őket. A házelnök ismertette a jelöltek életrajzát. Majtényi Lászlóról itt, Áder Jánosról pedig alább olvashat.

Áder János beszéde

Köszönetet mondott a munkatársainak, illetve az őt jelölőknek és Majtényinak is, hogy vállalta a megmérettetést.

Az elvégzett munkájának sorolásával kezdte „segítendő eldönteni”, hogy folytassa-e.

Megbékélés Szerbiával

A köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is. Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944-45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje.

A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen – idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.

Áder János köztársasági elnök (k) és felesége, Herczegh Anita érkezik az Országgyűlés plenáris ülésére 2017. március 13-án. Ezen a napon köztársasági elnököt választanak a képviselők. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Köszönetet mondott azoknak, akik megemlékeztek a magyar áldozatokért, segítettek helyreállítani a világ 20. században kibillent rendjét.

Teljesítmény

Áder János kiemelte a magyar átlagemberek kemény munkájának fontosságát. Több példát említett, munkanélküliséget felszámoló polgármestertől a több ezer embernek munkát adó vállalkozóig.

A Debreceni Egyetem munkatársait is külön említette, akik egy agyhalott anyát életben tudtak tartani, hogy a csecsemő megszülethessen, „köszönet érte” – hangsúlyozta.

Víz és klímaváltozás

Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”, parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik.

Szomorú volt szembesülni a gyakorlatilag minden országra jellemző nemtörődömségre, melyet a pillanatnyi haszonszerzés motivál – idézte fel utazásait. Felelevenítette, hogy évente Európa nagyságnyi erdő tűnik el.

Köszönetet mondott a magyar embereknek, akik részt vesznek a természetvédelemért folytatott harcban. Az államfő továbbá megköszönte a képviselőknek, hogy a magyar parlament az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást.

Üzenet a választásokra készülő politikusoknak

Végül utalt a jövő évi országgyűlési választásra, jelezve, hogy „a politikai viták zaja a következő hónapokban erősödni fog”. Azt kérte a képviselőktől, hogy e vita során gondoljanak a 200 éve született Arany Jánosra, aki a következőket mondta: „Aki azt mondja; én nem adok a hazának, amennyi tőlem telik, olyba veszem, mintha azt mondaná: én nem akarom, hogy legyen Magyarország. Nem gondoltuk meg, hogy ha a haza nem lesz, akkor mi sem leszünk; nem lesznek ökreink, juhaink, nem lesznek házaink, földeink, nem leszünk mi magunk. Mert a haza ezekből áll. Most ez a kérdés: akarjuk-e, hogy éljen a haza, vagy sem?”

Majtényi László beszélt először a jelöltek közül

A jelenlévők köszöntésével kezdte beszédét, külön megemlítve a kitiltott újságírókat. Köszönetet mondott az őt jelölő pártoknak és képviselőknek, akik ezzel rendszerkritikus programját is támogatták. „Soros Györgynek most nem köszönöm meg” – fogalmazott Majtényi László.

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, alkotmányjogász, az ellenzéki pártok (LMP, MSZP, Együtt, Párbeszéd) államfőjelöltje nyilatkozik az Országgyűlés plenáris ülése szünetében, a köztársaságielnök-választás előtt 2017. március 13-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

„A szegénység elviselhetetlen. A korrupció maga alá gyűrte az államot” – kezdte programjának ismertetését. A magánnyugdíjpénztárakra, trafikokra, földekre, az „elcsent tan- és sajtószabadságra”, a kultúra szabadságára utalva azt mondta: be kell látni, hogy a hatalmasok személyes önzésével szemben csakis a független intézmények védelmében lehet bízni.

Kevesebb államot és több szolidaritást szeretne. „Az egyenlő méltóságról beszélek” – mondta.

Menekültek

A menekültek emberségesebben bánna. Elmondása szerint a hatalom felhasználja a migránsokat céljaira, ahogyan a „rossz oligarchákat” is. Machiavellit idézve azt mondta, „ha a fejedelem ellenséget keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig te magad leszel az ellenség”. Közölte, a belviszály minden fejlődés legfőbb gátja, azonban a békességnek vannak kulturális előfeltételei.

A társadalmi békesség fontosságát emelte ki. Elmondta, hogy olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt.

Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót emelte ki, mint követendő példák köztársasági elnökként. „Nem lennék hálás az engem megválasztó pártoknak elnökként!” Az alkotmányosság helyreállításán dolgozna az alaptörvényben számára biztosított eszközökkel – fogalmazott.

Így lenne elnök

Állítása szerint 2013-ban az alkotmányosság Magyarországon megroppant. Korlátlan beszédjogát használná, mert az igazság elmondásából soha nem lehet elég. A másik ki nem használt lehetőség, hogy korlátlanul nyújthat be a parlamentnek törvényjavaslatokat az elnök. Noha utóbbit a parlament nem köteles elfogadni, de megtárgyalni igen – fűzte hozzá.

Első törvényjavaslata a sajtószabadságot érintené, mert szűnnek meg az ellenzéki orgánumok. További javaslatai között említette egy új alkotmánybírósági törvény, egy szociális, a felsőoktatási és közoktatási, és a korrupció megfékezését célzó jogszabály kidolgozását.

Helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják alkotmányos jogainkat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához – hangoztatta Majtényi László.

Beszédében megjegyezte azt is, hogy kevesebb gyalázkodás, hazugozás, „sorosozás”, idegen ügynöközés több lett volna. Az elmúlt hetek fényében azt is kérhetné – jegyezte meg -, hogy ha vannak a parlamentben olyan pártok, amelyeknek vezetői élvezték Soros György támogatását, akkor szavazzanak rá, de nem kéri – számolt be az MTI.