Németországban ismét nekiállt fegyverkezni, ugyanakkor ennek nem biztos, hogy mindenki örül Európában.
Németországnak többet kell tennie a kontinens védelméért, ez nem is lehet kérdés – mondta Sigmar Gabriel német külügyminiszter Tallinban. Észtországi látogatásán hozzátette: ehhez ugyanakkor azt is mérlegelniük kell, hogy Európa mit szól ahhoz, hogy nagyjából évente 60 milliárd euróval többet szánnak hadseregfejlesztésre. Szerinte a kontinensnek el kellene gondolkoznia, ahogy szüksége van-e egy ilyen léptékben fegyverkező Németországra.
A tárcavezető szerint a szomszédos államok nem nagyon örülnének a források ilyen irányú kihelyezésének, még akkor sem, ha ezek túlnyomórészt kontinens védelmére fókuszálnak.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter. Fotó: EPA/Daniel Karmann
Donald Trump amerikai elnök már januári beiktatása előtt is többször hangoztatta, hogy a NATO-tagoknak többet kellene költeniük védelmi kiadásokra, konkrétan ezt a GDP 2 százalékában állapította meg. Németország jelenleg 1,2 százalékot fordít katonai kiadásokra.
Gabriel szerint Európának el kell fogadnia, hogy azok az idők lassan elmúlnak, amikor az Egyesült Államok szavatolja a kontinens védelmét. A politikus szerint ugyanakkor a NATO-célkitűzés nem kötelező érvényű, inkább egyfajta iránymutatás.
A német diplomácia vezetője hasonló kijelentéseivel hazájában parázs vitát váltott ki, miután a kereszténydemokrata Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen védelmi miniszter is kötelességének tartja a két százalékos cél elérését.
A NATO még 2014-ben állapodott meg a védelmi költségvetések 2 százalékosra emeléséről, válaszul az ukrajnai válságra és a fokozódó észak-afrikai és közel-keleti konfliktusokra. A 28 tagállamból ennek eddig mindössze az amerikaiak, a britek, a lengyelek, a görögök és az észtek tettek eleget.
