Húshagyókedd a nagyböjt előtti utolsó nap a keresztény egyházi évben, ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Világszerte különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak ehhez a naphoz, a legtöbb országban karnevállal vagy fesztivállal ünneplik meg a farsangi időszak végét.
Míg nemzetközi szinten a farsangi ünnepségek zajától hangos a Húshagyókedd, az ünnepi időszak betetőződése valójában egy megtisztulási folyamat. Ezen a napon hajnalozással lehet eltemetni a telet, a keddi népszokásoknak ráadásul gonoszűző, termésvarázsoló hatása is van. Ezen az éjszakáján véget ér a farsangi időszak.
A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd. A franciák Mardi gras-nak hívják, azaz “kövér keddnek”, az angolok gyóntató keddnek, “palacsinta keddnek”.
A farsang alkalmából cápának és punknak öltözött alkuszok dolgoznak a Frankfurti Értéktőzsdén 2012. február 21-én. A frankfurti börzén kialakult hagyomány szerint húshagyó kedden a brókerek jelmezben végzik munkájukat (MTI/EPA/Arne Dedert)
Hazai és nemzetközi szokások
Zala megyében több faluban, így például Reszneken, Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden ‘maskurázás’ a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a ‘maskura’, kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.
A népszokások mellett a népi megfigyelésekről sem lehet megfeledkezni. A gazdák úgy tartják, hogy ha Húshagyókedden csillagos az ég, akkor a tyúkok egész évben sok tojást fogjak tojni. Egykor ezen a napon tartották a legény -és leányvatás próbatételeit, ekkor ütögették meg életvesszővel a fiatal nőket, az állatokat is ezen a kedden füstölték körbe a jó szerencse érdekében.
Húshagyó keddi bál Kisfülpösön 2004. február 24-én. húsvétot megelőző negyvennapos böjt előtti utolsó keddet a naptárban húshagyó keddnek nevezik. Hivatalosan ez az utolsó nap, amikor húst és szeszes italt lehet fogyasztani. Erdélyben hagyományosan ezt a napot maskarás felvonulással és bállal ünneplik. Egyes helyeken tartanak még “zabáló” csütörtököt is, amikor a böjt ellenére még meg lehet enni és inni a keddi mulatságból megmaradt ételeket és italokat (MTI Fotó: Kovács Tamás)
A palacsinta legendája
Húshagyó kedden a régebbi időkben minden keresztény kötelező bűnbánatot tartott. Angliában ezen a napon a házban megmaradt tojásokból, vajból, zsírból palacsintát készítettek, s Palacsinta-napnak nevezték el. A legenda szerint egy kis faluban, Olney-ban egy háziasszony éppen palacsintát sütött, amikor megszólalt a harangszó: ekkor jutott eszébe, hogy megfeledkezett a miséről. Palacsintasütővel a kezében futásnak eredt, így rohant a templomig. Olney-ban azóta is minden évben megrendezik a 380 méteres futást, amelyen tizenhat év feletti hölgyek vehetnek részt, főkötőt és kötényt viselve. A palacsintájukat legalább háromszor kell feldobniuk a verseny alatt.
Az Imperatriz Leopoldinense szambaiskola egyik tagja a riói karneválon a Rio de Janeiró-i szambastadionban 2017. február 26-án (MTI/EPA/Antonio Lacerda)
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
