Az osztrák kólában az íz, a magyarban a cukor több – ezt az eredményt hozta egy 2014-es Nébih-vizsgálat, amelyben sok más, itthon és külföldön egyaránt kapható terméknél tapasztatlak eltérést, általában a külföldön kaphatóak javára. Nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is hullámokat vetett az ügy, rendkívüli V4-csúcstalálkozó is lesz emiatt. Az M1 aktuális csatorna Szemtől Szembe című műsorában arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon indokolt-e silányabb minőséget adni az árérzékenységre hivatkozva.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a műsorban kifejtette: nem csak élelmiszerben van különbség, hanem sok másban, például mosóporoknál is. Tóth Norbert nemzetközi jogász arról beszélt, hogy az ügynek van fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági része, valamint versenyjoggal kapcsolatos vetülete is. Ebből a szempontból lehetne szerepe az EU-nak, ha bizonyítani lehetne, hogy a nagyvállalatok összehangolt magatartásának versenytorzító hatása van – tette hozzá.
Parragh szerint technikai megoldás lehetne az, hogy egy terméket mindenhol, az EU területén azonos minőségben kellene forgalmazni – ezt tudná az EU ellenőrizni, de most ez nem érdeke – mondta. Hozzátette: az uniónak ehelyett jelenleg az, hogy legyenek alapvetően fogyasztó országok, ahonnan a jövedelem a régiókból a központba áramlik. Ez kettős mérce – erősítette meg a műsorvezető felvetését az MKIK elnöke.
Tóth Norbert úgy fogalmazott: lehet piackutatásra hivatkozva különböző ízű termékeket árusítani, de az EU az egyenlőség társadalma is, tehát „nagyon nem korrekt, hogy azonos terméket nem azonos összetevőkkel, minőséggel hoznak forgalomba”. Szerinte az lenne jó, ha ezek az ügyek eljuttatnának az Európai Bíróság elé. Erre több lehetőséget is lát a szakértő.
Szerinte, ha az uniós esetjogban egyértelműbb lenne, hogy azonos termék csak azonos minőséggel kerülhet forgalomba, akkor könnyebb lenne Magyarország helyzete is.
Jó, hogy nemcsak Magyarországon lett kérdés
Parragh szerint nagyon fontos, hogy az ügy közbeszéd tárgya lett a régióban. És elképzelhető, hogy a mostani botrány miatt kiszorulhatnak a régióból azok, akik silány árut hoznak forgalomba.
Mossa kezeit Brüsszel
Az élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos szerint az EU nem léphet fel az élelmiszergyártók jelenlegi gyakorlati ellen. Tóth Norbert szerint ezért más biztost is meg lehetne kérdezni az ügyről. Mivel akár emberi jogok megsértése is megtörténhetett, így az uniós ombudsmant is meglehetne kérdezni – vélte.
Tompíthatnak az élelmiszeripari lobbik
Parragh László szerint nagy a multik érdekérvényesítő képessége, ezt figyelembe kell venni, de „nem szabad elfogadnunk, hogy átvernek bennünket”. Tóth Norbert úgy fogalmazott:. meg fogják próbálni kimagyarázni, hogy miért nem átverés, és egy esetleges perben is lesz kimentési ok. Szerinte egyébként a vásárlóerőre fognak hivatkozni.
