Nem zárható ki, hogy a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszer ügyében indított magyar és szlovák pert egyesíteni fogja az Európai Bíróság – mondta a Magyar Időknek az uniós bíróság munkatársa, Lehóczki Balázs.
Nem zárható ki, hogy a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszer ügyében indított magyar és szlovák pert egyesíteni fogja az Európai Bíróság – mondta a Magyar Időknek az uniós bíróság munkatársa, Lehóczki Balázs. A luxembourgi ítélkező fórumnak a migráció és a közbiztonság egyes összefüggései, valamint az integráció témaköre mellett az EU–Törökország-egyezséget is meg kell vizsgálnia.
A luxembourgi székhelyű ítélkező testületet 2015 eleje óta a tagállamok bíróságai és kormányai mellett érintett magánszemélyek is megkeresték a bevándorlási hullám különböző vetületeinek kétes jogi megítélése miatt.
Az elmúlt két évben több mint húsz nagyobb ügy vette kezdetét. Lehóczki Balázs szerint az eljárások közül néhány már lezárult, több azonban még jelenleg is folyamatban van. Bizonyos esetekben a közösségi jogrendszer egésze szempontjából is jelentős kérdésekben kell vagy kellett dönteni – tette hozzá.
Lehóczki Balázs a legnagyobb jelentőségű, már eldöntött jogviták közül néhányról külön is említést tett. Az egyikben – a magyar vonatkozású, úgynevezett Mirza-ügyben – Luxembourg például azt állapította meg, hogy a Dublin III rendelet módot ad a tagállamoknak arra, hogy a menedékkérőket biztonságos harmadik országba küldjék vissza. Egy másik – ezúttal holland – beadvány kapcsán azt nyomatékosította a testület, hogy az uniós jog lehetővé teszi a menedékkérők őrizetbe vételét, amikor az a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme miatt szükségesnek mutatkozik. Egy német felvetés mentén pedig arra jutott a bíróság: a tagállamok meghatározhatják, kijelölhetik a védelemben részesülő személyek lakóhelyét, ha fennáll annak veszélye, hogy az érintettek nehezebben integrálódnak, mint az adott országban élő más külföldi polgárok.
A luxembourgi fórum több, nagy érdeklődésre számot tartó ügyben még nem hozta meg döntését. Egy belga eset kapcsán például az a kérdés merült fel, hogy Belgium köteles-e kiállítani vízumot olyan szíriaiak részére, akik jelenleg Libanonban tartózkodnak, és akiknek azért lenne szükségük a vízumra, hogy Belgiumban nyújthassák be a menedékjog iránti kérelmüket.
De említést érdemel az a három ügy is, amelyekben az Európai Unió és Törökország közötti tavalyi márciusi megállapodás jogszerűségét vonták kétségbe menedékkérő személyek. A több pontból álló egyezség egyebek mellett azt tartalmazta, hogy a Törökország felől érkezett migránsok bizonyos csoportját az EU visszaküldi, de ugyanannyi menedékkérőt átvesz a török kormánytól.
Az ügyek a folyamat elején tartanak, a testület jelenleg leginkább azt vizsgálja, hogy az érintett személyek keresete befogadható-e – mondta Lehóczki Balázs. Hozzátette: a menedékkérők a keresetükben többek között arra hivatkoznak, hogy a nyilatkozat sérti az emberi méltóságra, a menedékjogra, valamint a kollektív kiutasítás tilalmára vonatkozó uniós rendelkezéseket. Emellett azt is állítják, hogy Törökország a menedékkérők számára nem minősül biztonságos országnak.
A fontos ügyek között említhető meg az a két kvótaper is, amelyet Magyarország és Szlovákia nyújtott be 2015 végén az Európai Tanács 1601. számú határozata miatt. A rendelkezés szerint a közösség más tagállamaiba kellene áthelyezni 120 ezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket. – A tárgyalást az ügyben 2017 első negyedében tűzheti ki a bíróság, a döntésre, az ítélet kihirdetésére csak ezután kerülhet sor – tájékoztatott Lehóczki Balázs.
Az Európai Bíróság ügyintézése általában 12- 14 hónapig tart, a magyar és a szlovák kvótaper kapcsán azonban legalább fél évvel hosszabbra nyúlik az eljárás. Megeshet, hogy az akár az egész unió jövőjét is befolyásoló ítéletre húsz hónapot kell várni. Az viszont nem zárható ki, hogy a két ügyet egyesíteni fogják, vagyis egyszerre, együttesen bírálják majd el.
