Elégedetlen a társadalom a bíróságokkal

Az alkotmányjogász szerint a vörösiszapperben nemrég és a rendőri vezetők ügyében most született ítélettel minden adott ahhoz, hogy fokozódjon a társadalmi elégedetlenség a hazai igazságszolgáltatással szemben.

A Magyar Televízió székházának 2006 szeptemberi ostroma miatt az ügyészség három tábornok és 11 tiszt ellen emelt vádat. Elöljárói intézkedés elmulasztása és parancs iránti engedetlenség miatt kellett bíróság elé állniuk.

Részben megváltoztatta a tévészékház 2006-os ostroma miatt megvádolt egykori rendőri vezetők büntetőperében hozott első fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa.

Az elsőrendű vádlott, Bene László volt országos főkapitány, valamint az ügy több vádlottjának felmentő ítéletét is helyben hagyta a táblabíróság.

A jogerős ítélet szerint a másodrendű vádlott, Gergényi Péter volt budapesti főkapítány megrovás helyett 400 ezer forint pénzbüntetést kapott.

A negyedrendű vádlott, a tévészékház védelmére kirendelt rendőri egység parancsnoka jogerősen megrovást kapott, neki ki kell fizetnie a 150 ezer forintos bűnügyi költséget is.

Bene László volt országos rendőrkapitány (b), Gergényi Péter, volt budapesti rendőrfőkapitány (b2) és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott (b3), valamint a vádlottársaik a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények vádjával magas rangú rendőrtisztek ellen indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtáblán 2017. február 13-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A vád szerint az intézmény védelmére a rendőri vezetők egy Baranya megyéből kiképzésre Budapestre vezényelt, tapasztalatlan, hiányos felszereltségű egységet rendeltek ki. Az ostrom közben 113 rendőr sérült meg, az ezután következő napok tüntetésein pedig további száz.

„Szembeköpték a magyar demokráciát”

A Fidesz felháborítóan enyhének nevezte Gergényi Péterék büntetését, a Jobbik szerint az ítélettel ismét szembeköpték a magyar demokráciát.

A 2006-os események idején miniszterelnöki posztot betöltő Gyurcsány Ferenc pártja, a DK szerint az ítélet azt jelzi, hogy a magyar rendőri vezetők alapvetően jól végezték a dolgukat, amikor “egy puccskísérletet akartak megakadályozni”.

„Fokozódik a társadalmi elégedetlenség”

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a vörösiszapperben nemrég és a rendőri vezetők ügyében most született ítélettel minden adott ahhoz, hogy fokozódjon a társadalmi elégedetlenség a hazai igazságszolgáltatással szemben.

„Miután a Mal Zrt. ügyében egy elsőfokú bíró mondhatta, hogy nem a bűnösök ültek a vádlottak padján, akár mi is mondhatnánk. Hiszen ezek a társadalmi elvárások szerint enyhének mondható ítéletek arra is visszavezethetők lennének, amit a Civil Jogász Bizottság, nevezetesen Völgyesi Miklós korábbi legfelsőbb bírósági tanácsvezető bíró rendszeresen hangoztat, hogy a politikai vezetőket kellett volna a vádlottak padjára ültetni. Ő elsősorban Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt nevesítette, és azt mondta: nem lehet többé olyan személy miniszterelnök, akinek vér tapad a kezéhez” – mondta az alkotmányjogász.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. MTI Fotó: Marjai János

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. MTI Fotó: Marjai János

Lomnici a műsorban felhívta a figyelmet arra, hogy bár jogerős ítéletről beszélünk ez egy jogtechnikai kérdés, elvileg a büntetőeljárási jog lehetővé teszi azt, hogy a Kúria előtt felülvizsgálati szakban tovább folytatódjon az eljárás ebben az ügyben.

Az alkotmányjogász szerint mindenképpen kanonizálni kell azt, hogy nő a társadalmi elégedetlenség, tudatosítani kell, hogy az igazságszolgáltatás tekintetében a jogi keretek megvannak.

A Kúriát pont azért hozta létre a kormány az Országos Bírói Hivataltól elválasztva, hogy a jogegységért feleljen. Vagyis, ha nem megfelelő a joggyakorlat, ezen jelenleg a Kúria tud változtatni – hangsúlyozta Lomnici.