Ezért nem fogyaszt a magyar több vadhúst

A tél a vadászatok, a vadhúsfeldolgozás időszaka. Mennyire és hol keresett a kiváló minőségű vadhús, mennyit fogyaszt egy átlagos magyar család, elérhető-e a közétkeztetésben, kíván-e sajátos elkészítési technológiát a konyhán?

10 százalék hazai konyha, 90 százalék export: a magyar vadhús világszerte népszerű, ám a hazai egy főre jutó fogyasztás  a fél kilót sem éri el. A többnyire alapból bio szarvas- vagy vadhús kiváló élettani hatású, alacsony zsír- és magas rosttartalma miatt gyermekeknek vagy betegeknek is ajánlható, ám mégis sokan meglepődtek, amikor két évvel ezelőtt a Mintamenza keretében a vadhús is bekerült az iskolai és az óvodai menza kínálatába. Felmerült, hogy havonta kétszer vadhús is kerüljön a gyerekek asztalára.

Egy diák ebédel Budapesten, a Benedek Elek iskola éttermében, ahol tárkonyos szarvasragulevest, valamint szarvashúst vadász módra és krokettet készítettek 2014. május 7-én. Az intézményben tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy júniustól havonta kétszer vadhúsból készült ételeket tálalnak majd fel a Junior Vendéglátó Zrt. által ellátott 256 menzán a Mintamenza Program keretein belül az ország több mint 17 városában.MTI Fotó: Illyés Tibor

Egy diák ebédel Budapesten, a Benedek Elek iskola éttermében, ahol tárkonyos szarvasragulevest, valamint szarvashúst vadász módra és krokettet készítettek 2014. május 7-én. Az intézményben tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy júniustól havonta kétszer vadhúsból készült ételeket tálalnak majd fel a Junior Vendéglátó Zrt. által ellátott 256 menzán a Mintamenza Program keretein belül az ország több mint 17 városában.MTI Fotó: Illyés Tibor

Szentpéteri István vadgasztronómus szerint annak, hogy a magyarok asztalán kevés vadhús található meg, a az egyszerű oka, hogy nem ismerik.

A vadhús 50 évig nem szerepelt igazán a hazai gasztronómiában, igaz, vidéken népszerűbb volt – húzta alá a szakember, kiemelve, hogy ugyanakkor a vadhús egészséges, prémium alapanyag, amit külföldi asztalokon gyakorta tálalnak. Szentpéteri István úgy fogalmazott: Magyarország megfossza magát egy nemzeti egészségértéktől azzal, hogy nem eszik elegendő vadhúst.

Hozzáfűzte: a vad nem luxus, megfizethető áron megvásárolható.

Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek Hungarikumok Szövetségének elnöke mesterszakács szerint a vadhús különleges, hiszen érték az egészségre vonatkozóan. Az elkészítésénél gondosság, pontosság szükségeltetik, az őz és a szarvashús esetében például több szempontot is figyelembe kell venni, így az érlelését, darabolását, a pácolást, konyhatechnológiát.

A Mintamenza program 201-ben indult, 2014-ben több város csatlakozott, mint Gyula és Békéscsaba, és  megállapodás született arról, hogy havonta 1-2-4 alkalommal különböző korcsoportoknak vadételeket adnak.

A cél, hogy az egész országban megvalósuljon a mintamenza program, de ehhez kellenek az élelemezés vezetők és fenntartók is – tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy a közétkeztetési konyhákban azért sem nem volt vadhús, ezért jól kell tudni elkészíteni.

Ruprecht László, a  Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület elnöke elmondta: a vadhús ismerete a háziasszonyok szintjén még gyerekcipőben jár,  ugyanakkor azok, akiknek férje vadász, többet készítenek vadételt. A legegyszerűbb ételnek a szaember a pörköltöt vagy vörösboros ragút említette, de de felhívta a figyelmet a megfelelő odafigyelésre, hiszen a vadhús száraz és a nemesebb részek is hamar kiszáradnak.