Öröké szürke égbolt, maszkos járókelők: Kína nagyvárosai lassan belefulladnak a szmogba, és több európai településen, valamint Magyarországon is gondot okozott idén a szálló por és füst mennyisége. A szén alapú energiatermelés és az óriásira duzzadt autóállomány miatt mára sok helyen néha hiánycikké válik a tiszta levegő. Ezen próbál változtatni a most induló magyar kutatás.
A szmog akkor alakul ki, amikor egy meleg levegőréteg elzárja a város szellőzését. Az alsó hideg levegő szennyeződik, ez a réteg pedig a felette levő meleg duó, vagyis inverziós réteg matt nem tud eltávozni. Ha ezt azonban átfúrjuk egy kéménnyel, kialakulhat egy folyamatos áramlás – magyarázta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Palotás Árpád, a Miskolci Egyetem műszaki anyagtudományi kar dékánja. A miskolci egyetemen ugyanis két évvel ezelőtt fejlesztettek ki egy ún. szmogkéményt, mely még szabadalmaztatásra vár.
Az Andrássy út a szmogos, ködös időben 2017. január 31-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Veszélyes apró részecskék
Négy éves, 821 millió forintos szmogkutatási projektet indít az Országos Meteorológiai Szolgálat és két egyetem, a pécsi és a veszprémi is.
A több hete tartó hideg időjárás és intenzív szmogképződés ráirányította a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyet a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék jelentenek az egészségre.
Geresdi István légkörfizikus, egyetemi tanár elmondta: márciustól indul a projekt, amely során még inkább meg szeretnék ismerni a szmog kialakulásában lezajló folyamatokat. Az OMSZ aktív résztvevője lesz a programnak, amelynek elsődleges célja, hogy javítsák az előrejelzéseket – mutatott rá a szakember.
A szmoghelyzet akkor veszélyes, ha nagyon sokáig fennáll, akárcsak 1952-ben, Londonban. Ekkor ugyanis széntüzelési erőművek működtek a város kiszolgálása céljából, majd 3 napig inverziós helyzet állt elő – a kibocsátott kéndioxid mennyisége feldúsult, és a levegőben lévő vízgőzzel reakcióba lépve kénsav keletkezett: több ezren meghaltak – hangsúlyozta Geresdi István.
Fontos aspektus, hogy hogyan is terjed a szmog: ha sokáig fennáll a helyzet, a szennyező anyag a nagyvárosokon kívül is elterjed. A légkörben sok kémiai anyag található, ezek egymással kémiai reakcióba léphetnek, melyek az egészségre veszélyes anyagot produkálhatnak – magyarázta Geresdi István.
De mi az a szálló por?
Simon Gergely kémikus a műsorban úgy fogalmazott: a szálló por egyfajta a részecskeszennyezés, amelytől a legtöbb egészségkárosodás alakul ki. Magyarországon a legújabb jelentés szerint közel 13 ezer ember hal meg idő előtt miatta.
A levegőben található részecskék közül a legnagyobb egészségkárosodást a legapróbbak jelentik, melyek akár a véráramba is bekerülhetnek. A nagyobb részecskék meg tudnak állni az orrszőrökben, de a kicsik sokféle egészségkárosodással vannak kapcsolatba, mint a trombózis, légúti megbetegedések, asztmák, krónikus hörghurut vagy a daganatok kialakulásában is szerepet játszhatnak.
A szakember azt javasolja, inkább hajnal szellőztessünk, amikor kisebb a szennyezettség, és lehetőleg ilyenkor ne sportoljunk, valamint próbáljunk kevesebbet közlekedni a városban.
