Nőhet a feszültség az ukrán nyelvtörvény miatt

Ukrajnának biztosítania kell a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati garanciáit - a felszólítás Brüsszelben hangzott el. Az érvényben lévő nyelvtörvény és oktatási törvény viszonylag széles lehetőséget biztosít a nyelvek számára, azonban bizonyos politikai erők szűkíteni próbálják azt - jelentette ki Brezovics László, a KMKSZ elnöke.

Ukrajnának a nyelvtörvény szabályozásának elfogadása során is biztosítania kell azokat a nyelvhasználati garanciákat, amelyekkel a nemzeti kisebbségek jelenleg rendelkeznek – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése Ukrajnáról folytatott vitáját követően az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.

Németh Zsolt hangsúlyozta a minszki megállapodások alapján a decentralizáció fontos kötelezettsége Ukrajnának, de ennek megvalósítása során figyelembe kell vennie az adott régió etnikai összetételét.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy aggodalomra okot adó tendenciák jelentek meg Ukrajnában az oktatási és ezzel összefüggésben az államnyelvről szóló törvény elfogadása kapcsán. Az etnikai homogenitásra utaló szóhasználat és javaslatokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Ukrajnában parlamenti képviselők megtámadták a kisebbségek számára jelenleg széles jogokat biztosító nyelvtörvényt az alkotmánybíróság előtt. A képviselők javaslatainak elfogadása visszalépést jelentene – húzta alá Németh Zsolt.

Jelenleg vannak olyan tervek Ukrajnában, melyek szűkíteni akarják a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait, ez ellen a KMKSZ minden eszközt megragadva próbál tiltakozni – fogalmazott Brenzovics László a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Véleménye szerint fontos lépés, hogy az Európai Tanács felszólította Ukrajnát, hogy ne szűküljenek a kisebbségi jogok, illetve a decentralizáció folyamán vegyék figyelembe az etnikai viszonyokat is.

Brezovics László megköszönte Németh Zsoltnak, hogy erre a problémára felhívták a figyelmet.

 

Sem stabilitás, sem béke nem várható

Az érvényben lévő nyelvtörvény és oktatási törvény viszonylag széles lehetőséget biztosít a nyelvek számára, azonban bizonyos politikai erők szűkíteni próbálják azt. Az Alkotmánybíróságon az ukrán nyelvtörvény megszüntetését szorgalmazták, mert szerintük az alkotmányellenes, illetve új oktatási törvényt készítenek elő, amely jelentősen szűkítené a kisebbségi jogokat. Emellett az oktatási minisztérium olyan intézkedéseket fogad el, melyek szintén ebbe az irányba haladnak – mondta Brenzovics.

Hozzátette, hogy a magyar iskolákban magyar tanárok dolgoznak, közülük sokan nem beszélik az ukrán nyelvet, és korábban nem tanították az ukrán nyelvet.

A felsőoktatási törvényt már elfogadták, amely szerint felsőoktatási intézményben nem lehet az ukránon kívül más nyelven oktatni, és a közszolgálati törvény sem teszi lehetővé a közszolgáknak azt, hogy más nyelven intézzék az ügyeket.

Az újonnan felállt parlamenti többség első intézkedése a nyelvtörvény eltörlése volt,  így aligha lehet majd stabilitást és békét teremteni, ha az ország lakosságának 25 százalékát kitevő nem ukrán nemzetiségű polgárok jogait semmibe veszik – fogalmazott.

A szomszédos országokkal Ukrajnának alapszerződéseik vannak, amelyben meghatározzák a kisebbségek számára az oktatási, nyelvi jogokat; a most meghozott törvénytervezetek ezekkel a nemzetközi szerződésekkel szemben állnak, így mindenképpen nőhet a feszültség nemzetközi szinten is – jelentette ki Brevovics László.