Mit tett a békéért a leköszönő amerikai elnök?

Barack Obama távozó amerikai elnököt beiktatásakor a diplomácia világa nagyrészt reményekkel és megelőlegezett bizalommal fogadta. Nyolc év múltán viszont kiderült, hogy a túlzottan megengedő külpolitikai irányvonal óriási támadási felületet hagyhat egy magát világhatalomnak tartó ország esetében.

Barack Obamát a remény és a változás hívei juttatták el az Egyesült Államok elnöki székébe, ám támogatói közül sokan csupán egyetlen dologban reménykedtek: hogy valahogyan képes lesz megállítani a George W. Bush által indított külpolitikai dominó-effektust.

Utólag bebizonyosodott, hogy a keménykezű, következetes külpolitikai döntések néha humánusabb eredményt érhetnek el, mint az óvatos, felemás kompromisszumok. Barack Obama nyolc évig tartó elnöksége alatt ugyan számos szövetséget kötött, de az amerikai hadsereg légicsapásai lehetséges, hogy tovább élnek majd az emberek emlékezetében, mint a baráti, diplomáciai gesztusok.

Forrás: Twitter

Forrás: Twitter

Megelőlegezték neki a békedíjat

Egy évvel megválasztása után és beiktatásának évében, 2009-ben Obamát Nobel-békedíjjal tüntették ki. Az indoklás szerint az elismerést a nemzetközi diplomácia és a népek közötti együttműködés terén kifejtett rendkívüli erőfeszítéseiért kapta. Obama akkor azt mondta, hogy meglepte a döntés. A világ sok elemző szerint nyolc év múltán azt mondhatja – amit néhányan már akkor is mondtak –, hogy korai volt a díj.

Forrás: Twitter

Forrás: Twitter

Egyszerre négy háború

Az Egyesült Államok soha annyi háborúban egyidejűleg nem vett részt, mint Obama elnöksége alatt. Amikor Barack Obama elnök lett, az ország komoly háborúkat vívott Afganisztánban és Irakban. Azt ígérte, mindkettőnek véget vet: az egyiket megnyeri, a másikat befejezi – a közelmúlt történelme viszont teljesen mást mutat.

Az Afganisztánban folyó háború immár az amerikai történelem leghosszabb ideje tartó konfliktusa, s az Egyesült Államok aktívan részt vesz katonai hadműveletekben egy sor másik országban is.

Forrás: Twitter

Forrás: Twitter

Líbiában a Moammer Kadhafi diktátor megbuktatásához vezető, 2011-es amerikai intervenció óta káosz uralkodik, az arab ország a terroristacsoportok egyik fészke lett. Szíria pedig egyes kommentátorok szerint állóháborúvá változott Washington számára, főleg amióta Damaszkusz mögé állt az a Moszkva, amellyel – a Krím bekebelezése miatt – Washington összerúgta a port.

Jement évek óta bombázzák, a lakosság éhínséggel küszködik, az arab ország az összeomlás szélén áll, s bár a háborút Szaúd-Arábia vívja, a háttérben Amerika pénzzel és fegyverrel segíti az ellenálló feleket, ezzel – sokak szerint – meghosszabbítja az országot sújtó humanitárius katasztrófát.

Forrás: Twitter

Forrás: Twitter

Bár 2011-ben végzett a rettegett terroristavezérrel, Oszama bin Ladennel, Obama nem tudott hatékony megoldást kínálni az Iszlám Állam visszaszorítására. Ázsiát ugyan politikájának prioritásává emelte, de mégsem jutott egyről a kettőre a térséggel kötendő kereskedelmi megállapodással, az zátonyra is futott.

Hova vezetnek a hidak?

Obama képes volt hidat építeni az Egyesült Államok két korábbi esküdt ellensége, Irán és Kuba felé. Az utóbbival több évtizednyi szünet és háborúskodás után helyreállította a diplomáciai viszonyt, de az Iránnal kötött hathatalmi atomalkut Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a legtöbb republikánus politikus hibának tartja, úgy gondolják, hogy azzal túl sokat engedett a közel-keleti agresszornak.

Legfontosabb külpolitikai örökségének a klímavédelmi megállapodást tartják.

Putyinnal szemben elbukott?

Támogatói és hívei szerint Obama kiegyensúlyozó szerepet vállalt a globális politikai színtéren, ám kritikusai szerint két veszélyes hatalmat is szabadjára engedett: Oroszországot és Kínát.

putin obama

Obama elnökségének utolsó szakaszában Washington szankciókkal sújtotta Moszkvát a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás után, de emellett megtagadta a fegyverszállítást is Kijev részére.

Republikánus ellenfelei folyvást azon gúnyolódtak, hogy Obama „túl puhány” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akiről azt állították, hogy alá akarja ásni a nyugati szövetségi rendszert. Elemzők a sors iróniájának tartják, hogy Barack Obama most olyan republikánus elnöknek adja át a hatalmat, aki – vele ellentétben – új stratégiai partnerséget kíván és ígér Moszkvával.