A Nemzeti Emlékezet Bizottsága olyan bírák és ügyészek életpályáját hozta nyilvánosságra, akik az 56-os forradalom idején statáriális ítéleteket hoztak.
Ötszáz kommunista vezető adatait hozta nyilvánosságra a Nemzeti Emlékezet Bizottsága februárban. Most folytatják a sort: újabb bírákról és ügyészekről jelennek meg dokumentumok.
Ma hatvan éve, 1956. december 15-én hajtották végre Soltész Józsefen a forradalom utáni megtorlás első statáriális halálos ítéletét Miskolcon. Erre emlékezve teszi közzé honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első részét.
A forradalom leverése után a Népbíróság előtt: Balázs Géza, Lengyel László, G.Tóth László, Szász Zoltán, Laubert Károly, Sz. István fiatalkorú Budapesten, 1957. április 11-én (MTI Fotó: Vigovszky Ferenc)
Több mint ötven bíró és több mint 25 ügyész karrierpályája kerül így nyilvánosságra fotókkal együtt, mondta el Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában – hozzátéve, szerettek volna arcot adni a megtorlásnak, mert mindez nélkülözhetetlen eleme a közös múlt feldolgozásának.
Földváryné Kiss Réka kiemelte: nagyon fontosnak tartották, hogy hiteles életpályák kerüljenek nyilvánosságra, de még mindig van adósság, a kutatás tovább folytatódik. A népbírák, népi ülnökök a megtorlás olyan fogaskerekei voltak, akikről kevesebb szó esik, az ő életrajzuk is feldolgozásra kerül.
A NEB elnöke beszélt arról is, hogy sokszor alulképzett, „gyorstalpalóval” végzett emberek hoztak ítéleteket, akik 1945-ben pártkarriert indítottak el, sokan a politikai rendőrségről kerültek az ügyészségre. 1956 után pedig nem csak kitüntetést, pénzjutalmat kaptak, hanem karrier-előmenetellel is jutalmazták őket.
