Gyors ütemben melegszik az Arktkisz

Kutatók szerint az Északi-sarkvidéken kétszer gyorsabb a felmelegedés üteme, mint a világ többi részén, és ennek hatásai máshol is éreztetik hatásukat.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Északi-sarkvidékről szóló, kedden ismertetett éves jelentésében sorakoznak a magas hőmérsékletre, a jégtakaró és a gleccserek zsugorodására vonatkozó aggasztó rekordok.

A mérések szerint az Arktisz felmelegedésére utaló hosszú távú trendek romlanak, egyre nyilvánvalóbbak, és a nyár végeztével sem enyhülnek, amikor az Északi-sarkvidéken rendszerint hízni szokott a hó és a jég – hívta fel a figyelmet Jeremy Mathis, a NOAA Északi-sarkvidékkel foglalkozó kutatási főnöke.

Tudósok már régóta hangoztatják, hogy az ember okozta éghajlatváltozás az Arktiszt éri el leghamarabb. Jeremy Mathis és kollégái szerint ez már meg is történt. ”Úgy vélem, az elmúlt egy év volt a legszélsőségesebb az Északi-sarkvidéken, amelyet valaha láttam” – mondta Mark Serreze, a tanulmány egyik szerzője.

A NOAA 106 oldalas jelentéséből többek között kiderült, hogy a levegő hőmérséklete 2015 októbere és 2016 szeptembere között messze a legmagasabb volt a mérések 1900-as kezdete óta. Az átlagérték 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1981 és 2010 közöttit és 3,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint 1900-ban.

A Heimdall-gleccser Grönlandon. (Fotó: NASA/John Sonntag)

A Heimdall-gleccser Grönlandon. (Fotó: NASA/John Sonntag)

A tenger hőmérséklete Grönland partjainál öt Celsius-fokkal volt magasabb a 30 éves átlagnál. A jégtáblák kiterjedése éves szinten ugyan nem zsugorodott rekordméretűre, de októberben és novemberben, amikor rendszerint elkezd hízni, nem kezdett. Október közepétől november végéig rekord alacsony volt a kiterjedése.

Szintén rekord alacsony volt Észak-Amerikában a hótakaró kiterjedése tavasszal, és a műholdas megfigyelések 1967-es kezdete óta először zsugorodott 3,9 millió négyzetkilométer alá.

Noha nem ért el negatív rekordot, a tudósok mégis felhívták a figyelmet rá, hogy Grönland jege tovább zsugorodott, és már április 10-én elkezdődött a folyamat. Ennél hamarabb csak egyetlen alkalommal kezdődött az olvadási szezon Grönlandon.

Jeremy Mathis megjegyezte, mindez nemcsak az ember okozta felmelegedés, hanem amiatt is van, hogy most ért véget egy jelentős El Niño-hatás.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Északi-sarkvidéken zajló folyamatok máshol is éreztetik hatásukat, és befolyásolják az időjárást. “Ami az Arktiszon történik, nem marad az Arktiszon, az alacsonyabban fekvő szélességi fokokon szélsőségesebb időjárásra kell számítani a jövőben” – írták.