Sötét thrillerbe illő játszma zajlik Dél-Koreában?

Hetven éve nem látott politikai válságba süllyedt Dél-Korea, ahol egy bizarr történet és a korrupciós botrányok miatt már az egész ország egy emberként követeli az elnökasszony lemondását.

Több százezer ember tüntetett szombaton is Szöul központjában a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje dél-koreai államfő lemondását követelve. Csaknem 800 ezer – egyes források szerint másfél millió ember – gyűlt össze a demonstráción. A rendőrség 25 ezer rendőrt vezényelt a helyszínre.

Ötödik hete tartanak a tüntetések

A demonstrálóknak jó okuk van háborogni: vezetőjük nem csupán korrupciós botrányba keveredett, de arra is fény derült, hogy valójában nem is ő irányítja az országot.

Dél-Korea 30 évvel ezelőtti demokratizálódása óta a mostani a legnagyobb tiltakozási hullám, becslések szerint már a múlt héten is egymillióan vonultak az utcára gyertyákkal és “Mondjon le” – táblákkal a kezükben.

Több százezer dél-koreai tüntető követeli a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje elnök lemondását a dél-koreai fővárosban, Szöulban 2016. november 12-én. (MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)

Több százezer dél-koreai tüntető követeli a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje elnök lemondását a dél-koreai fővárosban, Szöulban 2016. november 12-én (MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)

“Sötét erők” a háttérben?

Dél-Koreában már korábban is volt példa hasonló korrupciós botrányra, de az eddigi csalásokat eddig még soha nem sikerült egy elnök személyéhez kötni.

A mostani krízis azonban egyszerre különleges és félelmetes: a koreaiak úgy látják, hogy elnökasszonyukat régóta a befolyása alatt tartja a Csoj-család.

Az elnökasszonyt korábban Csoj Ta Min, az Örök Élet Egyházának nevezett szekta vezetője látta el tanácsokkal, majd halála után lánya, Csoj Szun Szil vette át a despota szerepét.

A vérükben van az uralkodási vágy

A Csoj família befolyásának története több évtizedre nyúlik vissza. Minden akkor kezdődött, mikor az elnökasszony apja Cson Szun Szil szektás apjával barátságot kötött.

A két család között szinte családias kapcsolat alakult ki, melyet a Csoj család aljas módon kihasznált. Mivel jól tudták, hogy a koreai elnökasszony mindkét szülőjét politikai indíttatásból gyilkolták meg, elhatározták, hogy ők lesznek a megárvult vezető új családja és politikai tanácsadói.

Pak Gun Hje dél-koreai elnök távozását követelő tüntetők Szöulban 2016. november 5-én, egy nappal azután, hogy bejelentette, hogy kész együttműködni a bizalmasa elleni vizsgálatban. Az államfő közeli barátját, Csoj Szun Szilt, azzal vádolják, hogy beleszólása volt kormányügyekbe, anélkül, hogy köztisztséget viselt volna. Ez lenne az első alkalom a kelet-ázsiai országban, hogy egy hivatalban lévő államfővel szemben vizsgálat indul. (MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)

(MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)

Először a vallási fanatikus apa férkőzött be Pak elnökasszony bizalmába: azt állította, hogy álmában megjelent neki Pak anyja, és azt kérte tőle, hogy segítsen neki a hatalom irányításában.

A megható mesével elérte a célját: az apa az elnökasszony mentorává vált, és belekezdett Pak későbbi politikai forradalmának megszervezésébe. Szabadidejében pedig milliárdost varázsolt gyermekeiből az állami kassza megcsapolásával.

Halála után a lánya folytatta a megtévesztés hagyományát, és átvette az irányító mentor szerepét. Cson Szun Szilnek ellenére semmilyen hivatalos állami megbízása nincs, és biztonsági átvilágításon sem esett át.

Pak Gun Hje dél-koreai elnök sajtótájékoztatót tart a szöuli elnöki rezidencián 2016. november 4-én, ahol bejelentette, hogy kész együttműködni a bizalmasa elleni vizsgálatban. Az államfő közeli barátját, Csoj Szun Szilt, azzal vádolják, hogy beleszólása volt kormányügyekbe, anélkül, hogy köztisztséget viselt volna. Ez lenne az első alkalom a kelet-ázsiai országban, hogy egy hivatalban lévő államfővel szemben vizsgálat indul. (MTI/EPA pool/Ed Jones)

Pak Gun Hje dél-koreai elnök sajtótájékoztatón jelentette be a szöuli elnöki rezidencián 2016. november 4-én, hogy kész együttműködni a bizalmasa elleni vizsgálatban. (MTI/EPA pool/Ed Jones)

Mindenhol ő parancsolt

Mint kiderült, a 60 éves Csoj Szun Szil szinte minden területen megszerezte az irányítást. Ő diktálta az elnökasszony minden lépését, a ruhatárától kezdve a két Korea egyesítésének kérdéséig.

Egy olyan tabletet is találtak a koreai hatóságok, melyen az elnökasszony jövőbeli beszédei voltak elmentve. Az összes szöveget Csoj Szun Szil írta, így a 2014-es berlini beszédben elhangzott egyesítési szándék is az ő tollából származik.

Több komoly  korrupciós bűncselekmény mögött is ő állhat. Koreai források szerint 70 millió dollárnyi pénzösszeget utalt át a Koreai Iparszövetségtől két új alapítványnak, melyeket ő hozott létre.  A vád szerint nyomást gyakorolt különböző cégekre annak érdekében, hogy jelentős összegeket fizessenek be a nonprofit alapítványoknak.

Már korábban is beidézték, de állítólag olyan beteg volt, hogy sokáig nem tudott hazajönni Németországból.  Novemberben azonban „jobban lett”, és hazatérése után letartóztatták hatalommal való visszaélés és csalási kísérlet miatt.

Több mint egymillió gyertya égett

A múlt héten négyszer is gyertyás felvonulást rendeztek Dél-Koreában. A demonstrálók  – akik egyes hírforrások szerint akár egymillióan is lehettek –  égő gyertyákkal a kezükben  vonultak fel a fővárosban az államfő távozását követelve.

A miniszterelnök asszonnyal több mint negyvenéves barátságok ápoló Csoj Szun Szilt a hónap elején tartóztatták le, de korrupciós botrány veszélybe sodorta az államfő pozícióját is.

Pak Gun Hje népszerűsége 5 százalékos történelmi mélypontra zuhant az elmúlt pár hét alatt. Még soha nem ért el demokratikus úton megválasztott vezető ilyen alacsony eredményt, de leváltását csak a közvélemény sürgeti: az ellenzék attól tart, hogy Pak lemondása nem nem tenne jól a jövő évi elnökválasztási kampánynak.

A hosszú záridővel készített felvételen dél-koreaiak ezrei gyertyás felvonuláson követelik a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje elnök lemondását a fővárosban, Szöulban 2016. november 19-én. (MTI/EPA/AFP/pool/Jang Jon Dzse)

Dél-koreaiak ezrei gyertyás felvonuláson követelik a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje elnök lemondását a fővárosban, Szöulban 2016. november 19-én (MTI/EPA/AFP/pool/Jang Jon Dzse)

Szépészeti beavatkozás a kompkatasztrófa idején

Pak elnökségének egyik legsötétebb korszaka a 2014-es kompkatasztrófa volt. Az elnöki hivatal először cáfolta, hogy az elnökasszony a hivatalán kívül tartózkodott volna a 2014-es tragédia idején. Azt állították, hogy a szerencsétlenség idején a rezidenciáján lévő privát irodájában tartózkodott, és mintegy harmincszor kapott híreket április 16-án, amikor a diákokat szállító komphajó elsüllyedt. A szerencsétlenségnek mintegy 300 halottja volt.

A hivatalos cáfolat ellenére továbbra is terjednek olyan híresztelések, amelyek szerint az elnök a tragédia napján plasztikai műtéten vagy más orvosi beavatkozáson esett át, ami miatt – ellenzői szerint – nem tudott megfelelő intézkedéseket hozni a lassan oldalára forduló hajó utasainak kimentésére.

A süllyedő Szevol személyhajóról mentik az utasokat a dél-koreai Dzsindo partjai előtt 2014. április 16-án. A több mint 470 embert – köztük 325 középiskolást – szállító hajó később teljesen elsüllyedt. (MTI/EPA/Yonhap)

A süllyedő Szevol személyhajóról mentik az utasokat a dél-koreai Dzsindo partjai előtt 2014. április 16-án. A több mint 470 embert – köztük 325 középiskolást – szállító hajó később teljesen elsüllyedt. (MTI/EPA/Yonhap)

Bűnösnek ítélték, de nem vádolhatják meg

Pak Hun Hje koreai elnökasszonyt november 20-án bűnösnek ítélte a dél-koreai ügyészség. A vezető pozíciójának köszönhetően büntetlenséget élvez, de a vizsgálat elől nem menekülhet. A döntést a dél-koreai televíziós sajtókonferencián közölték a publikummal, majd emlékeztetőül elmondták, hogy az alkotmány 84. cikkelye miatt nem vádolhatnak meg elnököt. Ezért úszta meg Pak a büntetést.

Az elnökasszony nem ajánlotta fel lemondását, de kompromisszumként átengedné a kormányfő megválasztási jogát a parlamentnek.