Egyszerre kutat és kezeli a betegeket Farkas Klaudia, a belgyógyász a gyulladásos bélbetegségekre szakosodott; azt próbálja kideríteni, miért múlik el sokszor alig néhány hónap alatt a kezelések hatása.
Magyarországon 40 ezren, főleg az aktív korosztályból szenvednek az emésztőrendszer gyulladásos betegségeitől.
Értük dolgozik Farkas Klaudia; a fiatal belgyógyász munkáját nemrég a L’Oreal és az UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért díjával ismerték el.
A kutatóorvos már egyetemista korában eldöntötte, hogy a rejtélyes betegségek nyomába ered, többek közt arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi áll a két fő típus, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás hátterében.
Édesanyja szintén Crohn-beteg, ez adta az első motivációt – mondta el az M1 Minden Tudás műsorában.
A gyulladásos bélbetegség tüneteinek kordában tartására többféle gyógyszeres kezelés létezik, azonban a kutatóknak feltűnt, hogy az egyik legígéretesebbnek tartott szer hatékonysága a betegek 40 százalékánál a kezelés során drámaian lecsökken.
Sok, kezdetben jól reagáló betegnél akár pár hét vagy hónap után a gyógyszer szedése mellett is újra megjelennek a tünetek, ennek az okait vizsgálja Farkas Klaudia.
A Nőkért és a Tudományért ösztöndíj fiatal kategória díjazottja elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy kik azok a betegek, akiknél a hatásvesztés várhatóan kialakul majd.
„A gyulladásos bélbetegségek általában 20-30 éves kor között jelentkeznek először. Sajnos vannak gyermekkori betegek is, de a többsége ebből az aktív munkaképes korosztályból kerül ki” – tért ki rá Farkas Klaudia.
A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás is súlyos tünetekkel járhat; hasmenéssel, véres székletürítéssel, hasi fájdalommal, kezelésük legtöbbször élethosszig tart.
A betegség lefolyása változó, és az emésztőrendszer bármelyik szakaszát érintheti, a gyulladás a bélfal teljes vastagságára kiterjed, ezért nagyon gyakori a bél perforációja, fekélyek, sipolyok kialakulása.
A betegség terén a legnagyobb áttörés az lenne, ha az okokat sikerülne kideríteni.
„Több hipotézis is napvilágot látott, amit most leginkább elfogadottnak gondolunk az az, hogy egy genetikai tényező talaján valamilyen környezeti – életmódbeli, táplálkozásbeli – tényező hatására a bél a saját flóráját idegenként ismeri fel és olyan krónikus gyulladásos választ ad, ami ezután nem tud megállni” – magyarázta a kutatónő.
A fiatal belgyógyász nemcsak kutat, hanem klinikusként a betegellátásban is dolgozik, a két feladatot bevallása szerint próbálja hasonló lendülettel végezni.
