Boszniát egyszerűen megveszik az arabok

A megszokott arab turisták mellett mára az arab lakóparkok is megjelentek a balkáni országban, ami nem kis megrökönyödést váltott ki Bosznia szerb és horvát lakói körében. Félő, hogy felbomlik a feszült békében egymás mellett élő nemzetek viszonya.

Bosznia és Hercegovina kapcsolatai az arab világgal és úgy általában a muszlim országokkal már az ország születésekor meglehetősen jók voltak. A vallási gyökereiket újra megtaláló bosnyákok együttműködése az iszlám világgal pedig egyre intenzívebbé vált az elmúlt évtizedekben. Mára az arab tőke, a már megszokott arab turisták mellett, az arab lakóparkok is megjelentek a balkáni országban, ami nem kis megrökönyödést váltott ki Bosznia szerb és horvát lakói körében, és félő, hogy nem tesz jót a feszült békében egymás mellett élő nemzetek viszonyának.

Pale, 2016. szeptember 25. Voksolni mennek nők a boszniai Szerb Köztársaságban a köztársaság napjának kijelöléséről rendezett népszavazáson Paléban 2016. szeptember 25-én. A boszniai alkotmánybíróság szerint a referendum alkotmányellenes és diszkriminatív. (MTI/EPA/Fehim Demir)

(MTI/EPA/Fehim Demir)

Bosznia és Hercegovina az önmaga működésképtelenségével küzdő, ezer bajtól sújtott balkáni ország. Lakói, kiváltképp a magas munkanélküliséget leginkább érző fiatalok, elvándorolnak, milliónyi állampolgára él külföldön. A helybeliek nem látják rózsásan a jövőt, a külföldieknek azonban az ígéret földje Bosznia. Hogy mit szeretnek Bosznia és Hercegovinában az arabok?

Az ingatlan jó biznisz

Newsweek szerbiai kiadása tavaly nyáron járt utána az arab befolyás erősödéséről szóló történeteknek. Befektetőket, olyan ingatlanközvetítőket találtak, akik kifejezetten az arab országokból érkezőknek kínálnak ingatlant. A Newsweek az Ab-dom ingatlanügynökség tulajdonosát is megszólaltatta. Vedina Deljkić cége Szarajevóra koncentrál, elsősorban a fővárosban és a környékén foglalkoznak ingatlanértékesítéssel. Deljkić szerint az arab országokból érkezőket a természeti kincsek fogják meg, a jó levegő, a kellemes klíma.

„Az arab országok állampolgárai jellemzően nyaralókat vásárolnak főként Ilidža város környékén, hogy nálunk tölthessék a szabadságukat. A források, patakok mellett fekvő ingatlanok a legnépszerűbbek“ – idézte a Newsweek az ingatlaniroda tulajdonosát, aki hozzátette, hogy a cégalapítás is egyre gyakoribb, hiszen így juthat külföldi ingatlanhoz Boszniában, és az állampolgárság megszerzése is egyszerűbb cégtulajdonosként.

Arab utánpótlás?

Az arabokra nem minden Boszniában élő nemzet tekint egyformán jó szívvel. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője már 2013-ban azzal vádolta a bosnyákokat, hogy azt tervezik, hogy az arabok tömeges betelepítésével megváltoztatják Bosznia etnikai összetételét, hogy elnéptelenedett szerb falvakban vásárolnak fel ingatlanokat az új lakók számára, illetve a Szarajevóból elűzött 150 ezer szerb helyére is a Perzsa-öböl térségéből akarnak új állampolgárokat importálni. Egy ilyen ördögi terv létezése nem bizonyított, és Dodik elképzelései sem többek puszta összeesküvés-elméletnél, de tény, hogy az arab országok lakói már nem csak úgy tekintenek Boszniára, mint egy mérsékelt klímájú részben muszlim országra, ahol barátságos környezetben át lehet vészelni a rendkívül meleg arab nyarakat.

Szarajevó, 2015. július 17. Muszlim hívők imádkoznak az iszlám szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró háromnapos íd al-fitr ünnep első napján Szarajevóban 2015. július 17-én. (MTI/EPA/Fehim Demir)

Muszlim hívők imádkoznak Szarajevóban (MTI/EPA/Fehim Demir)

A szerbek és a horvátok aggodalmát az is növeli, hogy a bosnyákok között az iszlám agresszívebb vonalai is megjelentek, nem egy olyan hegyvidéki falu létezik az országban, ahol az iszlám legszigorúbb szabályai beszivárogtak a mindennapokba, és egy-egy portán megjelent az ISIS jelképe is.

A Hrvatski Medijski Servis, a boszniai horvátok egyik lapja tavaly szeptemberben írt arról, hogy “az arabok teljes településeket vásárolnak fel Boszniában”. A lap szerint a Szarajevó környéki falvakban és elővárosokban főleg katari, szaúd-arábiai, bahreini és kuvaiti befektetők tevékenykednek: földet, házat vásárolnak, új utcák épülnek.

“Arabtown” Szarajevó mellett

Dnevni Avaz “Turisták-e az arabok Boszniában, vagy Bosznia jövendőbeli lakosai?” címmel közölt cikket idén augusztus végén, amelyben az arab betelepülők kérdését járta körül a patinás szarajevói napilap. A cikkben megszólal egy szaúdi üzletember, aki boszniai földeket vásárolna a már említett Ilidža településen, amely Szarajevó elővárosa. Ezt a települést egyébként a helyiek már Ilidžai Arab Emirátusoknak is becézik gúnyosan, annyira megnőtt az arab országokból érkezők száma a környéken.

A lap meg is szólaltatja a szaúdi üzletembert, aki azt hangsúlyozza, hogy a gyönyörű természet, a hegyek, a tavak és a patakok teljesen lenyűgözték Boszniában, és a mérsékelt éghajlatról áradozik. A lap beszámolója szerint a környékbeli kávézók itallapjain, igazodva az új fogyasztói igényekhez, megjelent az arab írás és eltűntek róluk az alkoholos italok.

A legújabb ütközőpont Boszniában az arab vendégek körül a Sarajevo Resort esete. A médiában hamar elterjedt, hogy az újépítésű apartmanok kizárólag arabok számára épültek, és a mintegy 160 házból álló üdülőfalu a külvilágtól elzártan működik, falak veszik körül, saját biztonsági szolgálata van, és a falak között az iszlám viselkedési szabályai érvényesek. Az átadásról videó is készült, sőt az apartmanok szemmel láthatóan bekerültek arab országok ingatlanügynökségeinek a kínálatába is. A YouTube-on található számos arab nyelvű PR videó legalább is erre enged következtetni. A kuvaiti érdekeltségű beruházás évek óta elkezdődött, nem titokban építkeztek, az átadás mégis nagy port kavart, hiszen sokaknak az “új arab falu” nem más, mint a egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az arabok felvásárolják, és benépesítik Bosznia és Hercegovinát.

Szeretik Szarajevót

A Dnevni Avaz információi szerint 2016 júliusában Szarajevó kantonba 45 ezer turista érkezett. A legtöbben a törökök voltak, akik az összes külföldi vendég 16 százalékát tették ki, de rögtön utánunk az Egyesült Arab Emirátusokból érkeztek a legtöbben, a turisták 11,9 százaléka. A szaúdiak a turisták több mint 5 százalékát adják, a kuvaitiak 4,5 százalékát.

Egy népviseletbe öltözött asszony a szarajevói Kosevo Stadionban, ahol Ferenc pápa szentmisét mutatott be 2015. június 6-án. A római katolikus egyházfő egynapos látogatásra érkezett a boszniai fővárosba. (MTI/EPA/Luca Zennaro)

A helybeliek nem látják rózsásan a jövőt – népviseletbe öltözött asszony Szarajevóban (MTI/EPA/Luca Zennaro)

Az egész országra vetítve már mások az arányok. Boszniába összesen mintegy 500 ezer turista érkezett 2016 első felében. A legtöbben Horvátországból, Törökországból, Szerbiából, Szlovéniából és Olaszországból érkeztek Bosznia és Hercegovinába.