Soros Györgyöt humanitáriusként és a társadalmi instabilitás agresszoraként is emlegetik. A 60 Minutes nevű amerikai műsorban készült interjú során ritka betekintést nyerhetünk a magyar származású üzletember erkölcsi értékrendjébe.
Az 1998-ban készült, 60 Minutes nevű műsorban nyíltan vall erkölcstelen üzleteléséről és a náci korszak erkölcsi döntéseiről a magyar származású amerikai pénzügyi mogul beszélgetőpartnerének, Steve Kroftnak.
Soros György magyar származású amerikai üzletember. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin)
A befektető mogul – akit ebben az időben már csak úgy emlegették, mint “Az ember, aki tönkretette az Egyesült Királyság központi bankját”- őszintén beszélt felívelő karrierjéről, emellett az értékpapírok és devizajogszabályok kikerüléséről is vallott:
“Nem érzem magam bűnösnek, amiért erkölcstelen tevékenységben vettem részt. Ennek semmi köze a bűntudathoz” – hangzott a hátborzongató beismerés.
Nem lehet egyszerre humanitárius és erkölcstelen üzletember
Soros kiemelte, hogy ő pénzt akar keresni, és nem az a dolga, hogy az ügyleteinek társadalmi következményeivel foglalkozzon. De kérdezője szerint döntenie kell: ha emberbarát humanitáriusnak vallja magát, akkor ez a gazdasági szemlélet nem összeegyeztethető a mindent morális alapot felülíró nyereségvággyal.
“Mégis kivel beszélgetek a mostani interjú alatt?” – kérdezte tőle Steve Kroft. ”Mindkettővel” – hangzott el a válasz. “Egy olyan ember vagyok, aki erkölcstelen ügyletekben is részt vett, de mellette próbálja betartani az erkölcsi szabályokat” – szögezte le kettősség dinamikáját, mely sejteti, hogy melyik énje az erőteljesebb.