Nő a biztosítók társadalmi és gazdasági szerepe

Erősödhet a biztosítók társadalmi és gazdasági szerepe - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által rendezett hetedik biztosítási konferencián hétfőn, Budapesten.

Hornung Ágnes elmondta: a magyar gazdaság fejlődik, ugyanakkor az európai negatív tendenciákkal, így például a klímaváltozással is számolni kell, amely új kihívások elé állítja a biztosítókat.

Az államtitkár különösen pozitívan értékelte azt, hogy a nemzetközi szervezetek és a magyar kormány egyetért abban, hogy a magyar gazdaság növekedése fenntartható, mintegy 3 százalék körül bővül majd a bruttó hazai termék (GDP) a következő években.

Hornung Ágnes elmondta: 2010-ben a kormány gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre Magyarország pénzügyi helyzetének stabilizálása és felzárkózó növekedési pályára állítása érdekében. A válság utáni kihívásokkal teli környezetben a kormány beindította a gazdasági növekedést, megkezdte a költségvetés rendbetételét, az államadósság csökkenő pályára állítását, valamint az addig elmaradt reformok végrehajtását. Ennek eredményeként a magyar gazdaság 2013-ban elindult egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, és azóta a GDP folyamatosan az EU élvonalába lévő növekedési ütemmel bővül, a gazdasági növekedés szerkezete stabillá, kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált – mondta.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára beszédet mond a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által rendezett hetedik biztosítási konferencián Budapesten, a Corinthia Hotelben 2016. november 21-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kiemelte: a kormány a munkaerőpiac további élénkítése érdekében a következő években tovább kívánja csökkenteni a béreket terhelő járulékokat. A szakemberhiány csökkentése érdekében a minimálbér emelésével arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy béremeléssel reagáljanak a munkaerőhiányra, ezzel egyúttal a termelékenység további növelésére is sarkallja a vállalkozásokat. A béreket terhelő járulékok csökkentését az elmúlt években tapasztalt javuló munkaerő-piaci helyzet és a gazdaság fehéredése következtében növekvő adóbevételek teszik lehetővé – mutatott rá az államtitkár.

Elmondta: a kormány arra törekszik, hogy folytatódjon a gazdaság kifehérítése. Ezen a téren is jelentős eredményeket tudott felmutatni az online pénztárgépeknek, illetve az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az ekáer elindításának köszönhetően.

Rámutatott: a 2008-as válság nagymértékben érintette a pénzügyi szektort, ezen belül a biztosítási területre is negatív hatással volt, a biztosítók magas tőkeellátottsága és hosszú távú befektetései viszont nagyban hozzájárultak a helyzet stabilizálásához. Kiemelte, 2015 végén a biztosítási szektor díjbevétele 835 milliárd forint volt. A díjbevétel 2016 első felében több mint 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Folyamatosan emelkedik a biztosítási szektor jövedelmezősége, 2016 első félévében közel 32 milliárd forint nyereséget értek el a biztosítók, amire 2009 óta nem volt példa.

Elmondta, a biztosítási szektor mintegy 2 ezer milliárd forint összegű befektetéseivel jelentősen hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához, és kedvező hatással van a pénzügyi rendszerre.

Kiemelte: a 2016. január 1-jén hatályba lépett új biztosítási törvény alapján a biztosítóknak olyan új tartalékképzési és tőkemegfelelési szabályoknak kell eleget tenniük, amelyek a működésben rejlő kockázatokhoz igazodnak. Rámutatott, az új rendszerben is kétszeresen túlteljesítik a tőkeelvárásokat a biztosítók, és ez – egy kivétellel – a biztosító szektor stressztesztje szerint sem csökken az elvárt szint alá. Az új törvény megnövelte a fogyasztók biztonságát, a jogszabály szigorította a tájékoztatási követelményeket, erősítette a fogyasztóvédelmet, megkönnyítve ezzel az ügyfelek számára a szükséges információhoz való hozzáférést.

A törvény a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket tovább erősíti, ennek megfelelően részletesen szabályozza a biztosítási szerződések minimális tartalmi elemeit – emelte ki Hornung Ágnes, hozzátéve, emellett beemelték a jogszabályba a gyakorlatban már kipróbált, úgynevezett teljesköltség-mutatót, amely az átláthatóságot is erősíti.

A nemzetgazdasági tárca a közös célok megvalósítása érdekében továbbra is törekszik a jó szakmai együttműködésre a piaci szereplőkkel, amiben kiemelt szerep jut a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervének, a Mabisznak – mondta Hornung Ágnes.

MNB-alelnök: a klímaváltozás és a digitalizáció a biztosítók legnagyobb kihívásai

A természeti katasztrófák egyre nagyobb kockázatot, a digitalizáció pedig sokrétű kihívást jelent a biztosítóknak – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a konferencián.

Windisch László szerint a digitális megújulás nemcsak a “trendi” telefonos, illetve online alkalmazások létrehozásából áll, hanem az alaprendszerek elavultságának felszámolását, a hackertámadások elleni védelmet is magába foglalja.

Hangsúlyozta: a biztosítási szektor kedvező helyzetben van, most van itt az ideje a nagyobb anyagi ráfordítással járó szemléletváltásoknak és fejlesztéseknek, ki kell használni a digitalizációban rejlő lehetőségeket.

Az alelnök a mindenkit érintő klímaváltozásról elmondta: az egész világon egyre nagyobb méretben fordulnak elő természeti katasztrófák, “itt vannak Európában is”, ezért mindenképpen oda kell figyelni nemcsak a közvetlen károkra, mivel sok, most még nem felmérhető kockázat, továbbgyűrűző hatás is jelentkezhet.

A tőkekövetelményt előíró új uniós szabályozás szerint külön tőkét kell számítani erre a kockázatra – mondta Windisch László, utalva arra, hogy a 2014 végi adatok alapján készült hatástanulmány szerint a nem életági szavatolótőkének a 35 százaléka már katasztrófatípusú kockázatra volt félretéve, ezen belül 24 százalék a természeti katasztrófákra.

Windisch László elmondta: a piaci szereplők 2015 végi várakozásaival ellentétben 2016 első felében a bizosítási szektoron belül – a díjbevétel alapján – a növekedés fő motorja a kötelező felelősség-biztosítási (kgfb) piac volt. A korábbi intenzív verseny hatására ez a biztosítási ág költséghatékonyan működik – mondta. Az egy szerződésre jutó (úgynevezett proporciós) költség feleződött, 10 ezerről 5 ezer forintra. Az MNB mint felügyeleti hatóság várakozása szerint a díjszint stabilizálódhat mindaddig, amíg a károk jelentősen nem emelkednek, a díjak növekedésének köszönhetően viszont a verseny élénkülhet.

Windisch László kiemelte: jó évet zárhatnak a biztosítótársaságok, mind a díjbevételben, mind a nyereséget tekintve bővülés várható, sőt, a biztosítók tőkeellátottsága is emelkedni fog.

A jegybank alelnöke rámutatott: az MNB a felügyeleti tevékenységében a fair, azaz az etikus biztosítói szemléletre, a szigorú felügyelésre, de a felügyelt biztosítóval való konzultatív hozzáállásra, és egyúttal a megelőzésre, a preventív fellépésre helyezi a hangsúlyt, ahogy ő fogalmazott: “az MNB nem várja meg, amíg a biztosító belezuhan a szakadékba.”

Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára szerint a következő időszakban a biztosítási szektorban – különösen a cégbiztosítások területén – egyre inkább előtérbe kerül majd a környezeti változások és az energiahatékonyság kérdése.

Kiemelte: a következő 10 évben a felügyelet, a törvényi szabályozások és az elvárások is szigorodni fognak ezen a területen – vélekedett.

Az államtitkár elmondta: a magyar kormány egy ingyenes, nemzeti energia-tanácsadói szolgálat kialakításán dolgozik, amely szakmai anyagok elő- és összekészítésében, kockázatelemzésben áll majd a vállakozások rendelkezésére. A magyar állam által fenntartott hálózat feladata az energiahatékony környezet kialakítása lesz magánszemélyek, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok körében egyaránt – tette hozzá.

Szabó Zsolt beszámolt többek között a hazai és a nemzetközi klímafinanszírozás részleteiről is. Elmondta: a klímaváltozásra való felkészülést számos uniós pályázat és államilag kiegészített támogatás segíti, amelynek hatására például egy megújuló energiaberuházás, egy napelem park 20 év helyett akár 6-7 év alatt megtérülhet.

Európai szinten a fejlesztéséket támogatja az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelynek célja a 2014-2017-es időszakban mintegy 315 milliárd euró értékű beruházás generálása, amelyek részben a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését, valamint az energihatékonyság javulását eredményezik – ismertette az államtitkár.

Kifejtette: a klímaváltozáshoz kapcsolódó hosszútávú nemzetközi finanszírozás kereteit egyebek mellett a Zöld Klíma Alap (Green Climate Found – GCF) teremti meg, hozzájárulásával tavaly 8 projekt 168 millió dollárt, egyéb programok 624 millió dollárt kaptak. Idén összesen 2,5 milliárd dollár értékben terveznek projekteket ennek az alapnak a segítségével – jelezte Szabó Zsolt.

Magyarország a nemzetközi klímafinanszírozási feladatokra  2 milliárd forintot biztosít, ebből egymilliárd forintot a bi- és multilaterális együttműködések támogatására, egymilliárd forintot pedig a Zöld Klíma Alap működéséhez ajánlott fel – mondta az NFM államtitkára.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke rámutatott: az elmúlt pár évben folymatosan emelkedett Magyarországon a nyári középhőmérséklet, ugrásszerűen megnőtt a nyári viharok, villámcsapások száma, 2010-ben egyes számítások szerint 1,4 millió villámcsapást észleltek nyáron Magyarországon, idén 1,6 millióra becsülték a számukat.

Nő a nyári aszályos napok száma is, így a biztosítóknak a jövőben arra kell számítaniuk, hogy egyre több vállalkozás köt majd biztosítást viharkárokra, a mezőgazdaságban aszálykárokra, és várhatóan a lakásbiztosítások jellemzői, biztosítási eseményei is változnak – jelezte Pandurics Anett.