Egyre feszültebb a viszony az EU és Törökország között

Szinte már nem telik el nap zavargás nélkül azokon a görög szigeteken, ahol befogadóközpontokat állítottak fel az Égei-tengeren át érkezőknek. A rossz biztonsági helyzet miatt Belgium a héten bejelentette, hogy hazahívja ott szolgáló migrációs szakembereit. Többen aggasztónak vélik az intézkedést, hiszen azzal veszélybe kerülhet a szigeteken folyó migrációs ügyintézés folyamatossága, illetve az EU és a törökök közötti megállapodás végrehajtása is.

Egymást követik a gyújtogatások, a randalírozások a befogadóállomásokat működtető görög szigeteken: a legfrissebb hír, hogy Híoszon az elmúlt éjjel Molotov-koktélt dobtak az egyik központra.

Belgium olyannyira súlyosnak ítéli a helyzetet, hogy a héten bejelentette: a romló biztonsági helyzet miatt visszahívja a görög szigeteken szolgálatot teljesítő migrációs szakembereit.

Azt egyelőre nem tudni, hogy követi-e a belgák példáját más tagállam is, azonban már így is komoly aggodalom kíséri az intézkedést, hiszen minimum még negyven migrációs szakemberre lenne szükség a szigeteken ahhoz, hogy megfelelő módon folyjon az ügyintézés és az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás végrehajtása – mondta el az M1 esti Híradójában Baraczka Eszter, a köztelevízió brüsszeli tudósítója.

Tovább növelheti az EU és Törökország közötti feszültséget az is, hogy a NATO-főtitkár pénteken bejelentette: török katonáknak NATO-támasztpontokon és egyéb központokban dolgozó csoportja ismét politikai menedékjogot kért Európában.

Ezen kívül az Európai Parlament a jövő héten várhatóan tárgyalni fog arról, hogy felfüggesszék-e a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, vagy sem – egy európai parlamenti delegáció pedig néhány napja lemondta törökországi látogatását.

Ezzel párhuzamosan megrekedtek a vízummentességi tárgyalások is, Ankarából pedig már szinte hetente érkezik valamiféle ultimátum vagy fenyegetés az EU felé arra vonatkozóan, hogy felmondják a megállapodást és a menekültáradat ismét elindulhat Európa felé.

Kvótaügyben sincs kompromisszum

A kötelező befogadási kvótát illetően egyelőre nem látszik a kompromisszumnak még csak a lehetősége sem: a frontvonalak ott húzódnak, ahol eddig is. Az uniós belügyminiszterek egyeztettek arról a szlovák javaslatról, amely a menekültek kötelező befogadása helyett más megoldásokat is elképzelhetőnek tart.

Svédország, Málta és Olaszország ragaszkodik a menekültek elosztásához; Németország alapvetően nem elutasító, de álláspontjuk szerint valamennyi menekültet az alternatív megoldásoktól függetlenül minden államnak be kellene fogadnia.

A franciák sem utasítják el ugyan a kvótát, de fontosnak tartják, hogy a szolidaritás ne helyettesítse a frontországok – Görögország, Olaszország – felelősségét. Ausztria úgy véli, az egész menekültáthelyezésről akkor van értelme tárgyalni, ha sikerült megvédeni a határokat, mindenkit regisztráltak – és akit nem, azt visszaküldték.