Ismét éhínség fenyegetheti az arktiszi karibukat

Oroszország sarkvidéki területein több tízezer rénszarvas halt éhen 2006-ban és 2013-ban a globális melegedéshez köthető szokatlan időjárás miatt. Mindkét éhínséget ugyanazon környezeti feltételek okozták november első felében.

A tengeri jég visszaszorulása és az évszakra nem jellemző meleg hőmérsékletek heves esőzésekhez vezettek, ami később hónapokra megfagyasztotta a hótakarót, elzárva a szarvasokat szokásos, zuzmókból és más növényekből álló táplálékuktól.

A vizsgálatot vezető Lappföldi Egyetem kutatója, Bruce Forbes a New Scientistnek kifejtette, a rénszarvasok, vagy más néven karibuk a szórványos jégtakaróhoz szoktak.

A kifejlett bikák általában könnyen áttörik a körülbelül 2 centiméteres jeget, de az említett két évben a jégtakaró több tíz centiméter vastagságot ért el.

Karibuk gyülekeznek egy táborhelyen 200 kilométerre Narjan-Martól, a Nyenyec Autonóm Körzet központjától. (Fotó: Reuters/Szergej Karpuhin)

Karibuk gyülekeznek egy táborhelyen 200 kilométerre Narjan-Martól, a Nyenyec Autonóm Körzet központjától. (Fotó: Reuters/Szergej Karpuhin)

Idén szeptemberben a második legkisebb tengerijég-takarót mérték a Sarkvidéken, ami ismét éhínséghez vezethet az állatok között. A kutatók szerint, ha ismét bekövetkezik a tömeges elhullás, az súlyos gondokat okozhat a tradicionális szarvaspásztoroknak, akik még a 2013-as veszteségeket sem heverték ki.

Az említett két évben a Jamal-félsziget közeli Barents- és Kara-tengeren a jégtakaró november elején elkezdett visszahúzódni. Normál esetben ekkor a nyári olvadást követő gyors hízása jellemző. Hiánya miatt megnövekedett a párolgás mértéke és a levegő páratartalma, mindez a szokatlanul meleg léghőmérséklettel kombinálva esőfelhők sokaságának kialakulását idézte elő.

A domináns szelek a felhőket a félsziget legdélebbi csücske felé hajtották, ahol az őslakos nyenyec pásztorok hatalmas karibucsordáikat terelgették dél felé. A 24 órás heves esőzés miatt a jégtakaró felázott. A hőmérséklet ezt követően néhány óra alatt mínusz 40 fokig süllyedt, hirtelen hónapokra áthatolhatatlan, szilárd jéggé formálva a vízzel telített havat.

Szamojéd szarvaspásztor Oroszország Nyenyec régiójában. (Fotó: Reuters/ Szergej Karpuhin)

Nyenyec szarvaspásztor Oroszország Nyenyec régiójában. (Fotó: Reuters/ Szergej Karpuhin)

2013-ban eme események a félsziget 275 ezer karibujából 61 ezer éhen halásához vezettek. 2006-ban mintegy 20 ezer állat pusztult el. 2013-ban az elhullás mértéke azért volt nagyobb, mert parttól partig áthatolhatatlan jégréteg borított 27 ezer négyzetkilométernyi területet. A korábbi évben a pásztoroknak némi szerencséjük volt, mert a két partvonal mentén fennmaradtak hozzáférhető folyosók.

A szerzők szerint, ha mindez ismét bekövetkezik, a pásztorok nagy bajban lesznek, mivel karácsonyra eleve 25 ezer állatot terveznek leölni a túllegelési problémák, és a lépfene kiirtása miatt. (Augusztusban legalább egy gyermek elhunyt, 90 embert pedig kórházba kellett szállítani lépfenefertőzés miatt, amelyet egy a kórral fertőzött, kiolvadt kaributetemre vezettek vissza.)

Más kutatók úgy vélik, a friss eredmények felerősítik az aggodalmakat a tengeri jégtakarónak az élővilágra és a tradicionális sarkvidéki közösségekre gyakorolt potenciális hatását érintően.

A kutatásról a Biology Letters folyóirat számolt be.