Egy-egy építkezés vagy lakásfelújítás már önmagában is megterhelő, hát még akkor, ha nem találunk megfelelően szakképzett és megbízható munkaerőt. Magyarországon gyakorlatilag csak lasszóval lehet építőipari munkásokat fogni, ráadásul az egyre nagyobb kereslet a csalókat és kóklereket is előcsalogatja, éppen ezért mindenkinek érdemes résen lenni.
Katasztrofális a helyzet az építőiparban, szinte lehetetlen megfelelő szakembert találni. A munkások jó része képzetlen, ráadásul kérdéses, hogy következő napon bejönnek-e egyáltalán dolgozni, vagy ha bejönnek, akkor józanok-e. Így üzemeltetni hosszútávon egy céget szinte lehetetlen vállalkozás – mondta a hirado.hu-nak Szántai Sárközi Ambrus, aki 43 éve dolgozik építési vállalkozóként, emellett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XV. kerületi szervezetének vezetője.
A helyzet eddig sem volt túl rózsás, a jó szakemberekből évek óta hiány van, nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte. De most, hogy a válság után az építőipar végre felívelőben van, a szakemberhiány kritikussá vált.
Tavaly összesen 7300 lakás készült el és kapott használatbavételi engedélyt, idén már több mint 22 ezer lakóingatlanra történt engedélykérés vagy bejelentés, s ezek közül 15 ezerre az építőipar már leszerződött. Azaz jelen pillanatban kétszer annyi lakóingatlan van kivitelezés alatt, mint amennyi tavaly elkészült – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a hirado.hu-nak.
Horvátországba és Szlovéniába is mennek a magyarok
Az egyik probléma az, hogy a válság miatt kevés építési vállalkozás tudott csak piacon maradni. Míg a válságot megelőző időszakban, 2006-ban 36 ezer lakás épült Magyarországon, ez a szám 2015-ben mindössze 7300 volt. Így vállalkozások szűntek meg és a szakemberek, aki tudott külföldre ment, a magasabb fizetés és a nagyobb megbecsültség reményében.
MTI Fotó: Vajda János
Rengeteg magyar építőmunkást találunk Németországban és Ausztriában, de nemcsak ott. A magyarok előszeretettel mennek Horvátországba és Szlovéniába is dolgozni, mert a bérek 30 százalékkal magasabbak, ráadásul ott megbecsülik őket, s időben ki is fizetik a munkadíjukat.
Itthon az építőipar mindig fekete báránynak számított
Ebben a szektorban a legrosszabb helyzet. A pénz kevés, de a munka kemény. Feketén dolgozó munkások és csúszó fizetések jellemzőek erre a területre. Az építőipar mindig is a körbetartozások világa volt, s mire a sok-sok kézen át a megrendelőtől a vállalkozón át a fizetés eljutott a kőművesekhez az igencsak hosszú idő volt, és a kiszámíthatatlanságot senki nem szereti – magyarázta Bartos Marianna, karrier-tanácsadó.
A külföldi elvándorlás mellett a másik problémát Szántai Sárközi Ambrus vállalkozó az oktatásban látja.”Megbomlott a szakképzés hagyománya és a rendszert folyamatosan változtatják, nincs egységes tendencia” – véli a vállalkozó, aki vizsgáztatóként is meglepetten tapasztalja, hogy az OKJ-s felnőttképzésből olyan alapvető szakmák tűntek el, mint például a vasbetonszerelő. Ez azért óriási probléma a vállalkozó szerint, mert, ha nincs specializáció és valakitől azt várják el, hogy mindenhez értsen, az igazán semmihez nem fog érteni.
MTI Fotó: Beliczay László
Építőipari szakmát jelenleg 6800-an tanulnak Magyarországon, miközben évente kétszer ennyien vonulnak nyugdíjba. Budapesten idén mindösszesen 18 kőműves végzett az iskolában. Ez nem sok, de még mindig jobb a helyzet náluk, mint a bádogosoknál. Idén egész Magyarország területén mindössze hárman szereztek bádogos végzettséget – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.
A fiatalok elkényelmesedtek, nem érdekli őket a kétkezi munka, nem trendi számukra szakmunkásnak lenni – ezzel magyarázta Bartos Marianna karrier-tanácsadó azt, hogy miért kerül ki az iskolákból egyre kevesebb szakember. A pályaválasztók azt is figyelmen kívül hagyják, hogy egy jó szakmunkás, bizony jól is keres, sok esetben jobban, mint egy diplomás – tette hozzá a szakember.
Korrektségre kényszerülnek a vállalkozók
Öröm az ürömben, hogy az építőiparban dolgozók helyzete most egy hajszálnyit normalizálódni látszik. Az egyre nagyobb kereslet és a szakemberhiány ugyanis rákényszerítette a vállalkozásokat arra, hogy egyrészt béreket emeljenek, másrészt arra, hogy tisztességesen bejelentsék dolgozóikat, ami eddig nem volt divat– magyarázta Tanay Marcell az EUWORK Munkaközvetítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Jelenleg egy kőműves fizetése Magyarországon nettó 150-200 ezer forint körül mozog (Ausztriában nettó 2000 eurót is kereshet), ha ezt az összeget nettó 200-300 ezer forintra emelnék, az ÉVOSZ elnöke szerint az megállítaná a munkaerő-elvándorlást és talán már elegendő lenne ahhoz, hogy külföldön dolgozókat hazacsábítsa. Egy ekkora fizetés vonzóbbá tehetné a pályát a fiataloknak is.
Mi a megoldás?
A helyzet nem reménytelen az ÉVOSZ elnöke szerint. Ha a jövőben sikerül elérni, hogy jobban megfizessék a szakembereket, és ha az építőipar hatékonyabbá tud válni a különféle eszközök és szerszámok alkalmazásával, valamint az élőmunka csökkentésével, akkor 4-5 év múlva már nem kell kritikus szakemberhiánnyal szembenézni.
A helyzetet nem látja ennyire fényesen Bartos Marianna, aki nem hisz abban, hogy teljesen kifehéredhet az építőipar. A helyzet kicsit rendeződhet, de a bérek még akkor is messze lesznek a nyugat-európai fizetésektől a karrier-tanácsadó szerint.
Ukránok és moldávok jöhetnek a magyar építőiparba
Amíg a probléma nem oldódik meg érdemes lenne beengedni Magyarországra a külföldi munkaerőt Koji László szerint. Ukrajnából és Moldáviából érkező szakmunkásokkal lehetne orvosolni az itthoni kritikus helyzetet, ha már a mieink külföldön vannak.
Bár a magyar fizetés labdába se rúghat a némethez képest, de az ukránoknak vagy a moldávoknak Magyarország még mindig jó lehetőséget kínál.
Jó tanácsok építkezőknek!
Aki ma építkezni szeretne vagy a lakását felújítani, annak várni kell a megfelelő szakemberre, akár egy évet is. Hangsúlyozom, hogy a megfelelőre, mert kóklerek mindig is voltak. Az egyre nagyobb kereslet pedig előhozza őket és könnyen megléphetnek a pénzünkkel, ha vakon hiszünk nekik.
Éppen ezért minden apró részletre érdemes odafigyelni. Például arra, hogy szóbeli megállapodás helyett inkább írásbeli szerződést kössünk a mesteremberrel. Így megvédhetjük magunkat és biztosított lehet a későbbi garanciális javítás is.
A másik nagyon fontos dolog, hogy nem szabad vakon hinni egy szakembernek. Hiszen számunkra idegen, még akkor is, ha nagyon kedvesen és meggyőzően adja elő magát. Bátran kérjünk tőle referenciákat, sőt a korábbi megrendelőivel is érdemes beszélni.
Ami még nagyon fontos, hogy ne adjunk oda a szakembernek nagyobb összeget. Ha a vállalkozó vagy szakmunkás előre elkéri a teljes munkadíj felét, vagy annál is magasabb összeget, akkor mondjunk neki nemet, mert könnyen megtörténhet, hogy köddé válik a pénzünkkel együtt.
Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a vállalkozóknak van egy minimális rezsióradíja, ez 2016-ban 2550 forint/fő/óra. Ha valaki ez alatt az összeg alatt vállalkozik a munkára, az komolytalan szakember és nem érdemes foglalkozni vele.
