Az ellenzéken bukott el az Alaptörvény módosítása

 

Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást kedden a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel a szükséges 133 helyett.

A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman - Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők - nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.

Az MSZP már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, ahogyan az LMP is jelezte, képviselői nem nyomnak majd gombot.

A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte a módosítás támogatását, ez azonban nem történt meg. A kormány szerint a letelepedési kötvény és az alaptörvény-módosítás nem függ össze egymással.

A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltető eszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy "Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged", a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel.

A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.

Az öt cikkből álló változtatással bekerült volna az alaptörvénybe egyebek mellett az, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be és idegen állampolgár - amelybe a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők nem tartoznak bele - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

Jobbikos képviselők „Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged” feliratú molinót tartanak az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás alatt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. Jobbra Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Középen, a háttérben Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. 131 képviselő szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be (MTI/Kovács Tamás)

Elfogadták a 2015-ös zárszámadást

Az Országgyűlés elfogadta kedden a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. A tavalyi zárszámadásra 130 képviselő szavazott igennel, 60-an nemmel.

A törvény indoklásában az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: tavaly a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti előzetes hiánya kisebb lett az eredetileg kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 1,6 százalékában teljesült.

A költségvetést kétszer módosították tavaly. Egyrészt a BKV Zrt. adósságának átvállalásáról és az Erste Bankban történő állami részesedésszerzésről döntött az Országgyűlés, valamint többletforrást biztosított a kurdisztáni katonai szerepvállalásra, a közútépítési programra, a megváltozott munkaképességűek támogatására és az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésére.

A migránsválsággal összefüggésben szintén biztosították a szükséges forrásokat, továbbá átvállalták az MTVA 47,1 milliárd forintos adósságát.

A többletkiadások fedezetét a kamategyenleg és az adóbevételek kedvezőbb alakulása biztosította, ennek következtében a törvénymódosítás az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét nem befolyásolta.

Orbán Viktor miniszterelnök (k) Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Kósa Lajos a Fidesz (b2), és Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője (j) az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás előtti összegző módosító javaslat szavazásakor az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. A végszavazáson 131 képviselő szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. MTI Fotó: Kovács Tamás Orbán Viktor miniszterelnök (k) Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Kósa Lajos a Fidesz (b2), és Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője (j) az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás előtti összegző módosító javaslat szavazásakor az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án (MTI/Kovács Tamás)

Az európai uniós programokról a miniszter kiemelte, hogy azok pénzforgalmi kiadása jelentősen, 294 milliárd forinttal meghaladta a tervezettet, döntően azon kormányzati törekvés eredményeképp, hogy maximális legyen az uniós források felhasználása.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1213,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,2 milliárd forintos többlettel zárták 2015-öt.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés bevételei összességében jóval kedvezőbben teljesültek a törvényi módosított előirányzatnál - hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A főbb adóbevételek közül a társasági adóból, az egyszerűsített vállalkozói adóból, a pénzügyi szervezetek különadójából, az áfából, a jövedéki adóból és a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek is magasabbak lettek a tervezettnél. Ezen felül a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is túlteljesültek. Ugyanakkor elmaradtak a tervtől az uniós és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek - közölte.

A központi költségvetés kiadásai összességükben meghaladták a törvényi előirányzat szintjét. Magasabb mértékben realizálódtak többek között a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a helyi önkormányzatok támogatásai, a kamatkiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is. Ugyanakkor elmaradtak a törvényi előirányzattól a lakásépítési támogatások és a kezességérvényesítések.

A kormány gazdaságpolitikájáról szólva a zárszámadás indoklásában az áll: a kormány 2015-ben folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, így a költségvetési hiány alacsony mértéken tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését.

Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetője és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (j) beszélget az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. 131 képviselő szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. MTI Fotó: Kovács Tamás Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetője és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (j) beszélget az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án (MTI/Kovács Tamás)

A zárszámadáshoz benyújtott összegző módosító javaslat elfogadásával a Ház rendezte az egyházú fenntartású köznevelési intézmények támogatását is, hogy azt kiegyenlítse az állami, önkormányzati fenntartású intézményekével. Az egyszeri köznevelési kiegészítő támogatás összege 31,1 milliárd forint, amelyet decemberben kapnak meg az érintett fenntartók.

Egy másik módosítással pedig az Országgyűlés úgy döntött, hogy egy állami tulajdonban lévő zuglói ingatlant a Hajdúdorogi Metropolitai Egyháznak ad szociális, oktatási, kulturális és hitéleti feladatok elősegítésére.