Mutációkkal igazította fehérjéit az emberi szervezethez az Ebola-vírus a tavaly véget ért járvány során.
Aggasztó felfedezést tettek amerikai kutatók a 2013-2016-os ebolajárvány kórokozójának genetikai vizsgálata során.
A Massachusettsi Orvosi Egyetem virológusai megállapították, hogy a vírus külső fehérjeburkán lévő glikoproteinek mutálódtak a nyugat-afrikai járvány ideje alatt.
Megváltozott felépítésük pedig alkalmasabbá tette és teszi a vírust az emberek és általában a főemlősök megfertőzésére.
Az Ebola-vírus eredeti gazdaszervezete a HIV-hez hasonlóan nem az ember, de hogy pontosan melyik állat, azt még nem sikerült egyértelműen kideríteni.
A legvalószínűbb, hogy a gyümölcsevő denevérek szervezetében tenyészik, azok félig megevett táplálékát elfogyasztva fertőződhet meg majom és ember.
Gyógyult ebolás beteg Libériában. (Fotó: EPA/AHMED JALLANZO)
A hordozók, például a nílusi repülőkutya sejtjei azonban eltérő felépítésűek, mint az embereké.
A vírus viszont a 2013-ban kitört járvány során gyorsan alkalmazkodott az új környezethez, mutációival javította az emberről emberre terjedés esélyeit.
Az alkalmazkodásnak drámai következményei lettek.
2016-ig 28 ezer ember fertőződött meg Nyugat-Afrika több államában, közülük 11 ezren haltak meg, borzasztó kínok között.
A massachusettsi kutatók szerint éppen azért olyan fontos feltérképezni, hogy a vírusok milyen változásokon mennek keresztül egy járvány közben, hogy mire újra feltűnnek, felkészültebben várhassuk őket.
