Életének hatvanötödik évében vasárnap délután elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, zeneszerző - közölte a Nemzeti Filharmonikusok az MTI-vel.
“A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen.” Temetéséről később intézkednek – olvasható közleményükben.

Elhunyt Kocsis Zoltán
-
-
Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, karmester, kiváló művész, 1952. május 30-án született Budapesten.
A képen: Kocsis Zoltán egy jótékonysági koncert főpróbáján. Budapest, 1991. január 13.
MTI Fotó: Cser István
-
-
Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, karmester, kiváló művész, 1952. május 30-án született Budapesten.
A képen: Kocsis Zoltán a koncert elötti próbán a Pesti Vigadó hangversenytermében.Budapest, 1988. május 18.
MTI Fotó: Cser István
-
-
Kocsis Zoltán zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára a Zeneakadémia 8-as termében. Budapest, 1983. március 16. K
MTI Fotó: Molnár Edit
-
-
Ránki Dezső (b) és Kocsis Zoltán négykezes zongoradarabot próbál. A két tehetséges fiatal zongorajátékát nagyon kedveli a közönség. Budapest, 1970. március 17.MTI Fotó: Molnár Edit
-
-
Frank Zappa zenész és Kocsis Zoltán zongoraművész beszélgetnek a hangverseny szünetében, amit a Budapesti Búcsú ’91 eseménysorozat keretében Budapest Főváros Önkormányzata a Városháza dísztermében rendezett. Budapest, 1991. június 29. MTI Fotó: Soós Lajos
-
-
Kocsis Zoltán I. díjas (k) és Lukács Ervin karmester (Kocsis Z. mellett jobbra) a taps közös fogadására invitálja a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát a Magyar Rádió Országos Beethoven zongoraversenyének ünnepélyes hangversenyén a Zeneakadémián.
Budapest, 1970. március 12. MTI Fotó: Molnár Edit
-
-
Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, karmester, kiváló művész, 1952. május 30-án született Budapesten.
A képen: Kocsis Zoltán a Budapesti Búcsú ’91 eseménysorozat keretében rendezett hangversenyen a Városháza dísztermében. Budapest, 1991. június 30.
MTI Fotó: Soós Lajos
-
-
Kocsis Zoltán zongoraművész március 19-i koncertjének próbáján a Zeneakadémián. A programot Beethoven, Schubert és Debussy műveiből állították össze. Budapest, 1989. március 19.
MTI Fotó: Cser István
-
-
Az egész napos esőzés miatt az Andrássy kastély parkja helyett a református templomban tartották meg a tiszadobi zongorafesztivál zárókoncertjét. Az esten Kocsis Zoltán zongoraművész, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója Ludwig van Beethoven, Franz Schubert, Bartók Béla és Liszt Ferenc műveiből játszott. A képen: Kocsis Zoltán. Tiszadob, 2002. augusztus 7.
MTI Fotó: Oláh Tibor
-
-
Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, karmester, kiváló művész, 1952. május 30-án született Budapesten.
A képen: Kocsis Zoltán és Presser Gábor a Zenebutik című TV-műsor felvételén. Budapest, 1995. május 4.
MTI Fotó: Hámor Szabolcs
-
-
Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, karmester, kiváló művész, 1952. május 30-án született Budapesten.
A képen: Kocsis Zoltán a Művészek műhelyében című rádióműsor felvételén. Budapest, 1994. december 15.
MTI Fotó: Hámor Szabolcs
-
-
KOCSIS Zoltán főzeneigazgató vezényel a magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar hangversenyén a vatikáni VI. Pál-teremben. A koncertet a pápa tiszteletére, a magyar európai uniós elnökség és Liszt Ferenc magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából adta a két együttes. (MTI/EPA/Alessandro di Meo) Vatikánváros, 2011. május 27.
-
-
A Budapesti Tavaszi Fesztivál eseményeként a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar ad hangversenyt március 19-én a Budapest Kongresszusi Központban. A zenekart vezényli Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, közreműködik Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes.
A képen: Kocsis Zoltán.
MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója beszél a zenekar évadnyitó sajtótájékoztatóján a Művészetek Palotájában. Budapest, 2007. szeptember 19.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Kocsis Zoltán zongoraművész áll a Tiszadobi Zongorafesztiválon Hauser Adriennel közösen adott koncertje előtt a tiszadobi református templom parókiájának teraszán. Tiszadob, 2011. augusztus 9.
MTI Fotó: Balázs Attila
-
-
Kocsis Zoltán zongoraművész a Jubileumi Primissima Díj nyertese megköszöni az elismerést 2007. december 7-én este a Művészetek Palotájában. Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a kultúra, a művészet, a tudomány képviselői ötödik alkalommal részesültek elismerésben a vállalkozók napján.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
-
-
Kocsis Zoltán zongoraművész, a Nemzeti Filmarmonikusok főzeneigazgatója (b) és Jeney Zoltán zeneszerző, a Bartók-Pásztory-díj idei kitüntetettjei az átadási ünnepségen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Középen Pálinkás József, az Orbán-kormány oktatási minisztere. A díjat 1984 óta minden évben március 25-én, Bartók Béla születésnapján adják át Pásztory Ditta végrendelete alapján egy magyar anyanyelvű zeneszerzőnek és egy magyar anyanyelvű előadóművésznek, illetve esetenként együttesnek, akik munkájukkal jelentősen hozzájárultak a magyar zenei élet fejlődéséhez. Budapest, 2006. március 25.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
-
-
Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész és zeneszerző vezényel a Mózes és Áron című operája próbáján a Művészetek Palotájában (Müpa). A zeneművet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, a Budapesti Énekes Iskola Kórusa és a Honvéd Férfikar közreműködésével adják elő január 16-án. Az operát a világon először a Kocsis Zoltán által megkomponált harmadik felvonással hallgathatják meg a nézők.
MTI Fotó: Kollányi Péter
-
-
Hollós Máté, a Hungaroton Records Hanglemezkiadó ügyvezető vezérigazgatója (j) tapsol, miután átadta a Bartók Új Sorozat első CD-jéért j.áró aranylemezt Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművésznek a Bartók Béla Emlékházban. Budapest, 2008. március 27
MTI Fotó: Kollányi Péter
-
-
Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész.
MTI Fotó: Kollányi Péter
-
-
Kocsis Zoltán karmester vezényli a Nemzeti Filharmonikus Zenekart a Bartók Plusz Operafesztivál záróhangversenyén a Miskolci Nemzeti Színházban 2016. június 19-én.
MTI Fotó: Vajda János
-
-
Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) főzeneigazgatója (k) és Kovács Géza, az NFZ főigazgatója a zenekarnak odaítélt Visegrád-díjat mutatják, miután átvették az elismerést Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől (b2) a visegrádi országok kultúrpolitikai vezetőinek kétnapos találkozója első napján Fertődön, az Esterházy-kastély Marionettszínházában 2014. június 11-én.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
-
-
Kocsis Zoltán vezényel Richard Strauss A béke napja című operájának fotóspróbáján a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében 2015. szeptember 29-én. A zeneművet október 3-án adják elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
-
-
Kocsis Zoltán próbál a hangverseny előtt. A Liszt Ferenc Zeneakadémia épületbúcsúztató fesztiváljának keretében Ludwig van Beethoven összes – kilenc – szimfóniáját egyetlen, háromrészes koncert keretében játszotta le a zeneakadémistákkal kibővített Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) főzeneigazgatója vezényletével.
MTI Fotó: Czimbal Gyula
-
-
A Liszt Ferenc Zeneakadémia épületbúcsúztató fesztiváljának keretében Ludwig van Beethoven összes – kilenc – szimfóniáját egyetlen, háromrészes koncert keretében játszotta le a zeneakadémistákkal kibővített Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) főzeneigazgatója vezényletével.
MTI Fotó: Czimbal Gyula
-
-
Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója sajtótájékoztatón zongorázik, ahol bejelenti, hogy január 16-án világpremieren hangzik el az általa Arnold Schönberg: Mózes és Áron című befejezetlen operájához komponált harmadik, befejező felvonás a Művészetek Palotájában (Müpa), Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Ez lesz az első alkalom, hogy Arnold Schönberg világszerte is ritkán műsorra tűzött operáját a leszármazottak engedélyével immáron a teljes egészben élvezhetik a rajongók.
MTI Fotó: –
-
-
Kárpáti János zenetörténész (b) Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója társaságában sajtótájékoztatón jelenti be, hogy január 16-án világpremieren hangzik el a Kocsis Zoltán által Arnold Schönberg: Mózes és Áron című befejezetlen operájához komponált harmadik, befejező felvonás a Művészetek Palotájában (Müpa), Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Ez lesz az első alkalom, hogy Arnold Schönberg világszerte is ritkán műsorra tűzött operáját a leszármazottak engedélyével immáron a teljes egészben élvezhetik a rajongók.
MTI Fotó: –
-
-
Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész és zeneszerző vezényel a Mózes és Áron című operája próbáján a Művészetek Palotájában (Müpa). A zeneművet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, a Budapesti Énekes Iskola Kórusa és a Honvéd Férfikar közreműködésével adják elő január 16-án. Az operát a világon először a Kocsis Zoltán által megkomponált harmadik felvonással hallgathatják meg a nézők.
MTI Fotó: Kollányi Péter
-
-
Hollós Máté, a Hungaroton Classic lemezkiadó ügyvezető igazgatója (j) és Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, miután átvették Az év magyar klasszikus zenei produkciójáért járó Gramofon díjat a 2009. évi Gramofon díjátadó gálán.
MTI Fotó: Kollányi Péter
-
-
Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjének próbáján a Művészetek Palotájában 2016. október 5-én. A darabot Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájával együtt a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál nyitókoncertjén Káel Csaba rendezésében, Vincze Balázs koreográfiájával, a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével mutatják be 2016. október 7-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
-
-
Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester vezényli a Nemzeti Filharmonikusok koncertjét a Müpában 2016. május 12-én este. A kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész a koncert előtt átvette a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play bizottsága által megítélt Fair Play életműdíjat.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
-
-
Kocsis Zoltán, karmester a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója interjút ad a Magyar Távirati Irodának a Művészetek Palotájában 2014. november 4-én. A Nemzeti Filharmonikusok és a Szegedi Kortárs Balett november 12-én mutatja be Richard Strauss: József-legenda című művét.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar október közepén jelentette be, hogy Kocsis Zoltán lemondta külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét egészségi problémák miatt, mert orvosai néhány hónapos pihenést írtak elő számára. Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, a tőle megszokott intenzitással vetette be magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna - írták akkor.
Kocsis Zoltán több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, 1997 óta vezette Magyarország egyik vezető szimfonikus zenekarát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.
1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt.
Karrierje 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult, a zenei életbe Ránki Dezsővel együtt robbantak be. 1973-ban egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten itt lettek tanársegédek, majd adjunktusok, 1979-től pedig docensek. A két fiatal zongoraművész 1973-ban egyszerre kapott Liszt Ferenc-díjat, öt évvel később Kossuth-díjat, 1984-ben érdemes művész címet, 1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, és 1990-ben ugyanabban az évben lettek kiváló művészek. Pályájuk párhuzamos szakaszában több közös, ritkaságszámba menő lemezfelvételt készítettek, köztük Mozart összes zongoraszonátáját négy kézre, vagy Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait.
Kocsis Zoltán számtalan koncertmeghívást kapott a világ minden tájáról. Adott közös koncertet Franciaországban Szvjatoszlav Richterrel, huszonöt évesen már a világ szinte valamennyi jelentős zenekarával fellépett, és a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt.
1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellépett. 1992-ben a BFZ művészeti vezetője, majd első vendégkarmestere, szólistája és kamarazenésze lett. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy lemezéért Gramophon-díjat és az Év hangszeres felvétele díját nyerte el. 1997 óta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója volt. 2012-ben súlyos, életmentő műtéten esett át.
Legendásan híres volt tiszta, precíz zongorajátékáról. Képes volt a legvirtuózabb megoldásokra is, drámai hangulatteremtő képessége mély nyomokat hagyott közönségében.
Az 1970-es években létrejött zeneszerzői csoport tagjaként egy, a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekedett, s egyik alapítója volt a kortárs zenei közéletet alaposan felkavaró Új Zenei Stúdiónak. Szerzett darabokat a nemzetközi muzsikusokból álló, világhírű kortárs zenei formáció, az Ensemble Modern számára is. Különböző zenei stílusokban való jártasságát bizonyítja Kiskarácsony, nagykarácsony című műve, amelyben az ismert karácsonyi dalt 47 variációban, a zenetörténet különböző stíluskorszakait szemléltetve dolgozta fel. Jelentős mennyiségű, mintegy 140 zenekari hangszerelést, illetve zongorára való átdolgozást is készített Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvorák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből. Nevéhez fűződik Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának 2009-es magyarországi ősbemutatója Miskolcon. A darabot egy évvel később a budapesti Művészetek Palotájában is előadták, erre az alkalomra - világpremierként - az osztrák zeneszerző vázlatainak felhasználásával megkomponálta a mű harmadik felvonását.
Bartók Béla műveinek avatott tolmácsolója, kivételes súlyú letéteményese volt. Ő volt a művészeti vezetője a 2006-ban útjára indított Bartók Új Sorozatnak, amelyben a múlt század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének művei jelennek meg harmincegy lemezen, a zeneszerzői szándékokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő, hiteles előadásban.
2004 januárjában a cannes-i Midem fesztiválon életműdíjat kapott, és átvehette a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát. 2005-ben másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. Bartók Béla születésének 125. évfordulóján másodszor is megkapta a Bartók-Pásztory díjat, 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima díjjal is kitüntették. 2012-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült, idén májusban vehette át a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play bizottsága által megítélt Fair Play-díjat. Az előadóművészek közül elsőként ő lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.
A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója volt, 1990 óta minden évben születésnapján koncertet adott a szervezet javára, amelynek bevételeit a szolgálat javára ajánlotta fel.
Kocsis Zoltán azt vallotta: "Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket." Úgy vélte, a szavak elvesztették súlyukat, csak tettekkel lehet példát mutatni, hogy azután erőnktől és tehetségünktől függően icipicit igazíthassunk a világon.
A hírt Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere a Facebook oldalán is megrősítette. "Kocsis Zoltán, a zongoraművészek és karmesterek egyik legjobbja is itthagyott minket. 64 éves volt." - írta a tárcavezető.