Kiss Gy. Csaba: az írók egy része időről időre felemelte a szavát

 

Egy karámba terelte a hatalom azokat, akik hajlandóak voltak kiszolgálni a diktatúrát, mégis a pártirányítás alatt álló Magyar Írószövetség volt az egyik hely, ahol kritikus gondolatok fogalmazódtak meg már a forradalom előtt - mondta Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, egyetemi tanár a Közép-Európa és 1956 - Írók a forradalomban című emlékülésen a Parlamentben szombaton.

Az írókra a Szovjetunió által megszállt közép-európai országokban a propaganda kiszolgálóinak szerepét szánták, cserébe a privilégiumokért. A “lélek mérnökeinek” fontos szerepük volt az alattvalói tudat kialakításában – mondta Kiss Gy. Csaba.

Az írók egy része azonban 1956-ban és később is időről-időre felemelte a szavát. Például, mikor 1968-ban a Magyar Írószövetségben valaki felvetette, hogy támogassák a csehszlovákiai változásokat eltipró szovjet katonai beavatkozást, a szövetség elnöksége ezt egyöntetűen elvetette - mondta Kiss Gy. Csaba.

Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság kormánybiztosa beszédet az írók forradalomban betöltött szerepéről rendezett emlékülésen az Országház Felsőházi termében 2016. október 29-én. A háttérben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója (b), Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke (b2) és Kiss Gy. Csaba, irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Sergius Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke előadásában felidézte: az 1956-os magyar forradalom napjaiban a lengyel-magyar szolidaritás jegyében lengyel újságírók jöttek Magyarországra, hogy hírt adjanak a valóságos történésekről, a magyar forradalom igazságáról. Ennek is köszönhető, hogy Lengyelországban sokan a magyar forradalom hatására szakítottak a kommunizmussal.

A lengyel írószövetség vezetője szerint az irodalom Közép-Európában a kommunizmus fogságába esett és még mindig vár a maga Dosztojevszkijére, aki képes lesz a kor ördögi gonoszságát és hősies önfeláldozását megörökíteni.

Az 1956-os forradalom leverése után a kádári Magyarországon volt ugyan áru a boltokban, de az emberek lelke belefulladt a kisszerű jólétbe - tette hozzá Sergius Sterna-Wachowiak.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke előadásában arra figyelmeztetett: "nem mindegy, hogy sáfárkodunk 1956 örökségével", ebben az oktatásnak, a művészetnek nagy jelentősége van.

Az írószövetség már 1956 szeptemberében háttérbe szorította soraiban a pártkatonákat, a forradalom napjaiban az írók műveikkel, kiállásukkal hatottak a szabadságharcukat vívó diákokra, munkásokra és a forradalom leverése után is kitartottak a végsőkig. Ezért oszlatták fel 1957-ben az írószövetséget, indították el nemzetközi tiltakozást is kiváltva az írók elleni pereket - mondta a Magyar Irószövetség elnöke.

Mács József felvidéki magyar író személyes hangú előadásban idézte fel, hogy élte át Csehszlovákiában huszonéves fiatalként az 1956-os forradalom időszakát.