Hatvan éve történt: 1956. október 31.

 

Mi történt hatvan évvel ezelőtt? Korabeli hírügynökségi anyagok segítségével napról napra bemutatjuk, mi történt Magyarországon a forradalom idején.

Nem adják a forradalmat

A forradalmi erők megbízottjai és a hadsereg testületeinek megválasztott forradalmi bizottságai az MTI által közreadottak szerint követelik, hogy a szovjet csapatok Budapest területének elhagyása után az ország területét is hagyják el, valamint hogy a kormány mondja fel a varsói szerződést. Többek közt azt is elvárják, hogy a Néphadsereg akár a forradalmi erők segítségével egy héten belül vegye birtokába a Magyarországon lévő uránérc-lelőhelyeket.

Sztrájkra szólító, a szovjet csapatok kivonását követelő, kézzel írott hirdetmény, melyet egy mozifilmet népszerűsítő, utcai vitrinre ragasztottak. MTI Fotó: Kovács Ferenc

Eközben gyárak, vállalatok, minisztériumok és számos állami hivatal dolgozói különböző grémiumokba tömörülve, sztrájk kilátásba helyezésével követelik a csapatok kivonulását, szabad választásokat és a forradalom „vérrel pecsételt” vívmányainak érvényben maradását.

Igyekeznek a rendet helyreállítani

Száznegyvenezer négyzetméter ablaküveg áll rendelkezésre az üvegkárok rendezésére – jelenti a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium jelenti. A gyors helyreállítás érdekében az ablakok pótlása csak egy rétegben történhet meg.

Az Egészségügyi Minisztérium szerint a főváros kórházaiban a betegek, a harcok során megsebesültek elhelyezése általában megfelelő. Közlik, hogy a kórházakban fekvőkhöz hozzátartozóik a nap bármely szakában ellátogathatnak.

Egy sebesültet ápolnak a súlyos sebesültek osztályán a Péterffy Sándor utcai Kórházban az 1956-os forradalom idején. MTI Fotó: Fényes Tamás

A tűzharcban megrongálódott kórházakat helyreállítják, az ezzel kapcsolatos munkálatok már meg is kezdődtek.

Az élelmezés és a gyógyszerellátás a minisztérium szerint megfelelő.

Maléter Pál a honvédelmi miniszter helyettese

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Lajost, a honvédelmi miniszter első helyettesét és a honvéd vezérkar főnökét felmenti, egyúttal kinevezi Maléter Pált a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács Istvánt pedig (aki nem azonos a Budapesti Pártbizottság volt első titkárával) a honvéd vezérkar főnökévé kinevezte. A főváros katonai parancsnoka Király Béla vezérőrnagy.

Maléter Pál vezérőrnagy, november 2-ától honvédelmi miniszter, a Kilián György laktanya parancsnoka a Honvédelmi Minisztériumban. MTI Fotó: Fényes Tamás

Nagy Imre állítja: nem ő hívta be a szovjet csapatokat

A Kossuth téren, hatalmas tömeg előtt tartott beszédében Nagy Imre bejelenti, hogy a varsói egyezmény felmondásával is kérjük a szovjet csapatok azonnali visszavonását. Hangsúlyozza: nem ő kérte a szovjet csapatok segítségét, ez az intézkedés tudtán kívül történt. Az összegyűlt tömeg a beszéd után csoportokba gyűlve még sokáig együtt marad és elégedetlenségét fejezi ki Münnich Ferenc belügyminiszter személyével kapcsolatban.

Eközben újabb szovjet csapatok érkeznek az országba és nyomulnak Budapest felé.

Ruszkik haza-felirat egy kirakat üvegén, alatta Kossuth Lajos fényképe látható. MTI Fotó: Horling Róbert

Gallicus „Reflektorában”, az egyetemi ifjúság rovatában is megjelenik, hogy a szovjet csapatokat nem Nagy Imre hívta be és a statáriumot sem ő rendelt el, hanem visszaéltek nevével. Ez esetben Nagy Imre miért vállalt közösséget azzal később, amikor a Kossuth Rádióban „saját hangján mondta el a felhívásokat, amelyek több alkalommal kitolták a statárium életbelépésének időpontját” – teszi fel a kérdést Gallicus, felhívva a magyar ifjúság figyelmét arra: helyes-e, hogy „továbbra is azok döntsenek életéről, akik tegnap a haláláról döntöttek?”

Még több korabeli hír >>