Először találtak megkövesedett agyszövetet dinoszaurusztól

 

Egy az Egyesült Királyság területén bő évtizede begyűjtött barnás kőzetről kutatók megerősítették, valójában a legelső megkövesedett dinoszauruszagy-szövet, amit valaha felleltek.

Szavaik szerint a megközelítőleg 133 millió éves szövet egy Iguanodonhoz tartozott, és struktúrájában a modern krokodiloknál, illetve madaraknál megfigyelt szervhez hasonlít, bár némileg nagyobb.

Az eredményekről a Londoni Geológiai Társaság folyóiratának különkiadásában számoltak be. A szám az Oxford Egyetem 2014-ben elhunyt professzora, Martin Brasier előtt tiszteleg.

Brasier és David Norman a Cambridge-i Egyetemről vezette a kövület vizsgálatát, amelyet 2004-ben talált meg Jamie Hiscocks a sussexi Bexhill közeli árapályöv mentén sétálva.

A szövet elemzését a Nyugat-ausztráliai Egyetemen végezték el pásztázó elektronmikroszkóppal, ami nem károsítja a leletet. David Wacey, a vizsgálat társszerzője szerint az ősi agyat először megpillantani mikroszkóp alatt felejthetetlen élmény volt.

10 ezerszeres nagyításban tudták kivenni az erekhez hasonló képződményeket. Az analízis során észlelték az agyhártyát, kollagénrostokat, hajszálereket, és a szomszédos kéregállomány bizonyos részeit.

A kutató szavai szerint nagyon ritka esemény, hogy megkövesedett lágyszövetre bukkannak a paleontológusok. A csapat úgy hiszi, egyedülálló körülmények segítették elő az agyszövet fennmaradását.

„Olybá tűnik, hogy a dinoszaurusz pusztulásakor pangó, sekély vizes környezetbe - ingoványba vagy tőzeglápba - zuhant” – magyarázza Wacey. Hozzátette, a folyamat során a koponya levált testéről, részben eltemetődött az üledékben, lehetővé téve az agy gyors „bepácolódását” a savas, alacsony oxigéntartalmú környezetben.

Iguanodon. (Fotó: DeAgostini/Getty Images))

Iguanodon. (Fotó: DeAgostini/Getty Images))

A kutató szerint a fennmaradt agyszövet struktúráját érintően sok hasonlóságot hordoz a modern madarakéval és krokodilokéval, avagy a dinoszauruszok rokonaiéval. Azt viszont nem tudják megállapítani, méretében mennyiben egyezett rokonaiéval.

A leleten talált bizonyos nyomok arra utalnak, hogy a szerv a koponyának nyomódott, tehát a dinoszauruszoknak nagyobb agya lehetett a modern hüllőkénél, amelyeknél a szerv az agyüregnek csak körülbelül felét foglalja el. (A hüllőagy hosszúkás, vérerekkel és üregekkel tarkított régió veszi körbe. )

Viszont Wacey szerint nem szabad egyetlen lelet alapján a dinoszauruszok intelligenciájára vagy agyának méretére következtetni. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy a szerv a gravitáció hatására egyszerűen előrenyomódott az őslény halálakor és az eltemetődési folyamat során.

A lebenyek hiányában pedig nem tudják megállapítani pontos nagyságát.