NGM-államtitkár: a magyar foglalkoztatottság jobb az EU-s átlagnál

 

A magyar foglalkoztatottsági arány ma már magasabb az európai uniós átlagnál - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Pécsett.

Cseresnyés Péter a Baranya Barátainak Köre meghívására tartott előadásában emlékeztetett arra: európai uniós törekvés, hogy az unió átlagában a foglalkoztatottsági arány 2020-ra elérje a 75 százalékot. Az EU átlaga jelenleg 71,2 százalék, a magyar arány a KSH legfrissebb adatai alapján ennél néhány tized százalékponttal magasabb – tette hozzá.

Cseresnyés Péter. Fotó: MTI Cseresnyés Péter. Fotó: MTI

Elmondta: Magyarországon 680 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ezen belül 130 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatásban és több mint 400 ezerrel a versenyszférában dolgozók száma.

A kívánt 75 százalékos arányt a közfoglalkoztatás nélkül kívánják elérni - jegyezte meg. Mint mondta, a kormány a következő hetekben tárgyalja meg az NGM és a Belügyminisztérium előterjesztését, amely a közfoglalkoztatottaknak az elsődleges munkaerőpiacra való átvezetését segíti.

A közfoglalkoztatottak egynegyede-egyötöde alkalmas erre, mintegy 70-100 ezer ember lehet tartalék az elsődleges munkaerőpiac számára - jegyezte meg. Azt mondta, megpróbálják nyitni az ollót a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között, ezzel is érdekeltté téve a közfoglalkoztatottakat az versenyszférában történő elhelyezkedésre.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a munkaerő mobilitását erősíti több, 2017. január 1-jétől életbe lépő intézkedés. Elszámolható lesz a munkába járás költsége, a saját gépkocsihasználatra kilométerenként 9 helyett 15 forintot lehet majd elszámolni, és már egy dolgozó esetén is munkásszállásnak minősülhetnek a szálláshelyek.

Ismertetése szerint emellett öt évig adómentesen lesz adható lakhatási hozzájárulás 100 ezer forintos értékig. Könnyítés lesz január 1-jétől, hogy a munkásszálló működtetésének költsége elszámolható, és az összeg az év végi nyereségből is levonható adókedvezményként.

Cseresnyés Péter úgy vélte, a probléma a foglalkoztatásban és a bérekben főlént a hazai kis és közepes vállalkozásoknál van, amelyek a munkavállalók 70 százalékának adnak munkát. "Ha az ő helyzetükön tudunk javítani, a magyar gazdaság tovább fejlődik" - mondta.

NGM-helyettes államtitkár: az idősödő munkavállalókra is a munkaerőpiac erőforrásaiként kell tekinteni

Az idősödő munkavállalókra is munkaerő-forrásként kell tekinteniük a vállalkozásoknak, hiszen 2030-ra az európai munkavállalók 30 százalékát már 55-64 éves dolgozók teszik majd ki - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Simon Attila rámutatott: a munkáltatók számára fontos feladat lesz, hogy biztosítsák az idősödő alkalmazottak képzését és digitális kompetenciájuk fejlesztését, hiszen az 55-64 éves dolgozók munkában tartása a gazdaság fenntarthatóságának egyik pillére. Ennek a szemléletnek az elterjesztését szolgálja az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által meghirdetett Egészséges munkahelyek minden életkorban című kampánya is, ami illeszkedik az Európai Munkavédelmi Hét (október 24-28) programjaiba - mondta el.

Szólt arról is, hogy a magyar munkavédelmi hatóságnak át kell állnia a szolgáltató típusú állami szerepvállalásra a jelenlegi porosz típusú ellenőrzési rendszerről. A hatóság nem a bírságok kiszabására helyezi majd a hangsúlyt, hanem elsősorban lehetőséget ad a munkáltatóknak a felmerült problémák kijavítására.

A helyettes államtitkár ennek alátámasztására elmondta, hogy óvatos becslések szerint is évente 200 milliárd forint veszteséget szenved el az állam a munkahelyi balesetek, a táppénz miatt.

A rendezvényen kiadott közlemény szerint a 12. Európai Munkavédelmi Hét keretében átadták az Európai Helyes Gyakorlat díjakat, amellyel azokat a munkáltatókat díjazzák, akik a fenntartható munka és az egészséges idősödés ösztönzésére szolgáló innovatív munkavédelmi gyakorlatokat dolgoztak ki.

Simon Attila tájékoztatása szerint két kategóriában értékelték a cégeket. A száznál kevesebb munkavállalót   foglalkoztató cégek közül a Eszter Bt., az ennél nagyobb dolgozói létszámmal rendelkezők közül pedig a MAVIR Zrt. kapta meg az Európai Helyes Gyakorlat díjat.