A koraszülött gyerekek agykárosodásának megelőzésén munkálkodik az ösztöndíj egyik díjazottja, míg a másik idei győztes kutatásai nyomán eredményesebb kezelést kaphatnak a gyulladásos bélbetegségekben szenvedők.
Jelentősen javulhat mind az agyvérzés és az érelmeszesedés, mind pedig a gyógyíthatatlan bélbetegségek által érintett betegek életminősége, ha két magyar kutatónő erőfeszítései célba érnek.
Munkájukért kedden mindketten átvehették a Magyar Tudományos Akadémián a „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 0000 forint összdíjazású elismerését, amely fiatal nőket ösztönhöz kiemelkedő tudományos eredmények elérésre.
A rangos díjat idén Dr. Farkas Klaudia belgyógyásznak és Dr. Jeney Viktória vegyésznek ítélte az akadémikusokból álló zsűri. Az elismeréssel járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.
Dr. Farkas Klaudia
Dr. Farkas Klaudia
„A gyermekem születése óta nehéz ugyanazt a teljesítményt hozni, de meggyőződésem, hogy némi kompromisszummal, családi összefogással és egy jó csapattal minden projekt megvalósítható.”
Magyarországon évente mintegy 1000 új beteget diagnosztizálnak gyulladásos bélbetegséggel, amelynek két fő típusa a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás. Az első tünetek többnyire 20-30 éves kor között jelentkeznek, kialakulásuk pontos oka nem ismert. Ilyen betegséget diagnosztizáltak Dr. Farkas Klaudia édesanyjánál is, ez fordította jelenlegi kutatási területe felé a szakembert.
Mindkét betegség súlyos tünetekkel járhat; hasmenéssel, véres székletürítéssel, hasi fájdalommal, kezelésük pedig legtöbbször élethosszig tart. A tünetek miatt egy rövid utazás, vagy akár egy bevásárlás is nagy nehézséget jelenthet a betegnek, ez pedig fizikai rosszulléteken túl szociális elszigetelődéshez is vezet.
A tünetek kordában tartására létezik többféle gyógyszeres kezelés, azonban a kutatóknak feltűnt, hogy az egyik legígéretesebbnek tartott szer hatékonysága a betegek 40 százalékánál a kezelés során drámaian lecsökken. „Tudományos munkám arra irányul, hogy pontosabban feltérképezzük a hatásvesztés okait. Az eredmények tekintetében jobban lehet majd előre látni, kinél lesz hatékony a kezelés, és kinél érdemes már a betegség megállapításakor más típusú kezelési módot választani”- mondja a kutatónő.
Kutatásainak eredménye hozzájárulhat, hogy néhány éven belül személyre szabott gyógymódot alkalmazzanak a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek kezelőorvosai, így biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válhat a terápia.
Dr. Jeney Viktória
Dr. Jeney Viktória
„A kutatók világa egyértelműen férfiak uralta világ, ahol a nőknek sokkal nehezebb érvényesülniük. Szükség van arra, hogy a kutatónőket külön is elismerjük, támogassuk.”
Vérünkben az oxigénszállításért felelős vörösvérsejtek nagy részét a hemoglobin nevű fehérje alkotja. Normál körülmények között a vörösvérsejtek 120 napig élnek, majd az úgynevezett falósejtekben bomlanak le. Egyes betegségekben, mint például a népbetegségnek számító érelmeszesedésnél, az agyvérzéseknél és a maláriás fertőzéseknél azonban előfordul, hogy a vörösvérsejtek a falósejteken kívül, az érrendszerben vagy a szövetekben bomlanak le, itt pedig bizonyos változások után gyulladást idéznek elő. Dr. Jeney Viktóriát elsősorban e módosult hemoglobin molekulák gyulladáskeltő hatása foglalkoztatja.
A kutatónőt már gyerekkorában elbűvölték a kémiai folyamatok. „Nagyapám padlásán egy fadobozban rábukkantam a kémiatanításához használt kísérleti eszközeire: kémcsövekre, borszesz égőre, sőt higanyra is. Azt hiszem, itt kezdődött a szerelem.” A Debreceni Egyetem vegyész szakának elvégzése után fordult az orvos-biológiai kutatások felé.
A betegségek palettája igen széles, melyekben a módosult hemoglobin molekulák szerepet játszhatnak. A koraszülött gyerekek például, mivel fejletlen érrendszerrel születnek, fokozottan ki vannak téve az agyvérzés kockázatának és a hemoglobin módosulása miatt bekövetkező gyulladásos folyamatnak. Ez fejlődési rendellenességekhez, legrosszabb esetben pedig értelmi fogyatékosság kialakulásához vezethet náluk. „Legfontosabb célunk, hogy megértsük a gyulladásos folyamatok okát, elősegítve újfajta terápiák kidolgozását, ezáltal nagyobb esélyt adva a koraszülött babáknak az egészséges életre” – magyarázta a kutatónő.
Egy vegyész és egy belgyógyász kutató kapta az idén A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíjat
Kiáltvány a tudós nőkért
Az idei díjazottak példája is mutatja, hogy a társadalomnak milyen nagy szüksége van a kiváló női tudósokra. Ehhez képest a tudomány világát még mindig a férfiak uralják: globális viszonylatban egy nőnek ma harmadannyi esélye van rá, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinak, és a világ kutatóinak is csak 30 százaléka nő. Hazánkban lassan, de biztosan javulni látszik a helyzet, hiszen amíg 2010-ben doktori címet szerzők 46 százaléka volt nő, mostanra már éppen annyi nő vesz részt posztgraduális képzésben, mint férfi. Ugyanakkor vezető tudományos pozíciókban és a testületek élén még mindig elvétve találunk csak hölgyeket.
Annak érdekében, hogy gyorsítsa a nők felzárkóztatását a tudományban egy 6 pontból álló kiáltványt hozott létre a két cég, amelynek célkitűzéseit bárki támogathatja aláírásával.
Az elmúlt 14 évben 41 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, akik között összesen közel 163 000 eurót osztott szét. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket.
A külföldön már 18 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. „A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá.
A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
