Százezrek maradhatnak fűtés nélkül

 

250-300 ezer háztartást húzhat csőbe Magyarországon az uniós rendelet. a gyűjtőkéménybe - amelybe több lakás csatlakozik - kizárólag azonos típusú kazánt köthetünk, ha pedig turbókazánról van szó, azt lehetetlen pótolni, hiszen sehol nem kapható.

„Szeretnék fűteni, de sajnos elromlott a turbókazánom, javítani sem nagyon érdemes. Vennék másikat, de csak kondenzációs kapható, ami ugyan megfelelő volna, ám a kéménybe kizárólag turbókazánt köthetek, ami nem kapható” – írta levélben a Kossuth Rádió egyik hallgatója.

A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) kéményseprője egy csepeli házban a kondenzációs gázkazán égéstermék-elvezető csövét ellenőrizi a Határ utcában 2016. július 4-én. MTI Fotó: Marjai János Képünk illusztráció (MTI Fotó: Marjai János)

A gyűjtőkémények sokszor okoznak gondot a lakóknak, hiszen társasházakban egy kéménybe több lakás is csatlakozik. Ebben az esetben minden lakásban ugyanolyan teljesítményű és típusú kazánnak kell lennie.

Ha a kéménybe zárt égésű (de nem kondenzációs) kazán van bekötve, és az elromlik, nem tudják a lakók kicserélni, ugyanis ezeket már sehol sem lehet kapni.

Modern, kondenzációs kazánt pedig azért nem tudnak vásárolni, mert akkor a többi lakásnak is át kellene erre állnia, hiszen csak ugyanolyan típusú kazánt köthetnek be a kéménybe. Ez tehát róka fogta csuka helyzet.

Körülbelül 65 ezer kéményről van szó (ez 250-300 ezer háztartást jelent), jellemzően 10-15 éve épült társasházakban.

Nem rendelkeznek a turbókészülékekről

Ismert a probléma, amit a panaszos felvázolt – magyarázta Versics Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke, aki azt mondta: az a legnagyobb gond, hogy az ún. 813-as európai rendelet nem tér ki a zárt égésterű készülékek életben tartására, vagy ennek utódmodelljeire.


Hallgassa meg a beszélgetést a Kossuth Rádióban!

 

A kéménybe kötött készülékeket a rendelet kivétel alá hozza a nyitott rendszerű gyűjtőkémények tekintetében, de a zárt rendszerű gyűjtőkéményekre kapcsolt zárt égésterű készülékek, vagyis a turbók a rendeletből kimaradtak. Magyarországon közel 65 ezer ilyen gyűjtőkémény található, amin átlagosan négy turbókészülék üzemel kéményenként. Ez közel egymillió ember problémáját jelenti most – húzta alá a szakember.

Az Európai Unióhoz fordulnak

Szemán Róbert, a VGF (víz-gáz-fűtéstechnikai) Szaklap főszerkesztője úgy látja, mindenképpen az Európai Unióhoz kell fordulni, és fel kell függeszteni a rendelkezésnek ezt a szabályát, továbbá lehetővé kell tenni a turbós készülékek a felhelyezését.

A szakma éppen ezért néhány héttel ezelőtt konferenciát tartott az érintett kérdésben, és azt a döntést hozták meg, hogy közös kérvényt nyújtanak be ezzel kapcsolatban.

A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) kéményseprője egy csepeli ház tetején a kondenzációs gázkazán égéstermék-elvezető csövét ellenőrizni a Határ utcában 2016. július 4-én. A kötelező kéményellenőrzés és -tisztítás július 1-jétől ingyenes és magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) került. Korábban a kéményseprés már olyan drága volt, hogy sokakat ez riasztott el a rendszeres ellenőrzés megrendelésétől. MTI Fotó: Marjai János Képünk illusztráció (MTI Fotó: Marjai János)

Időzített bomba

Weimann Márk, a Leier Hungária Kft. igazgatója úgy fogalmazott: időzített bombán ülünk, hiszen 2008-ig a válság előtt rengeteg társasház épült, és abban az időben már a korszerűnek számító turbó kazánok kerültek beüzemelésre, ezeknek az égésterméke pedig praktikusan gyűjtőkéménybe került.

„Ugyanakkor hiába rendelkezik úgy az alapító okirat, hogy közös a kémény, ha gondom van, nekem kell megoldanom” – hangsúlyozta a szakember.

Versics Tamás a műsorban felhívta a figyelmet, hogy a gyűjtőkéményeknek vannak alfajai, amelyiket érinti a rendelet, de vannak olyanok is, amelyeket nem.

Nem minden gyűjtőkéményhez lehetetlen készüléket kapni

A régi lakóházak és az abban elhelyezett egyesített falú ún. termofor gyűjtőkémények, amelyen kéményes készülékek üzemelnek, nem tartoznak a rendelet hatálya alá, és erre lehet készüléket kapni – szögezte le.

A fő problémát a zárt égésterű gyűjtőkémények esetei jelentik, mivel a turbókészülék kivételével nem foglalkozik a rendelet, így ilyet nem is lehet kapni – tette hozzá.

Szemán Róbert a régi kazánokkal kapcsolatban azt mondta, a főként budapesti, földszinti társasházak lakásai számára hatalmas költség a csere: másfél-kétmillió forint is lehet akár a füstgáz elvezetés ára.

Létezik egy 845-ösnek nevezett magyar szabvány, amely meghatározza az égéstermék-elvezető berendezések tervezését, kivitelezését és ellenőrzését. Ez kimondja, hogy az égéstermék elvezető berendezésre csak azonos fajtájú tüzelőanyaggal üzemelő, azonos szerkezetű, működésű elvű tüzelőberendezések köthetők.

Nem értik a problémát Nyugat-Európában

Szemán Róbert ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a rendelet Nyugat-Európában született, ahol ezt a problémát "nem értik", hiszen, például Németországban egyedi kéményekkel látták el a lakásokat, gyűjtőkémények nem készülnek.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a potenciális veszélyforrással bíró műszaki berendezéseknél tervező-szakértő bevonása kikerülhetetlen. Minden készülékcsere alapja, hogy méretező számítással igazolni kell, hogy a készülékek a kéménnyel működnek. Meg kell vizsgálni azt is, hogy feltétlenül szükség van-e arra, hogy hozzányúljunk-e a kazánhoz vagy a kéményekhez – tették hozzá.