A letelepedési kötvény, valamint vendégmunkások betelepítése miatt fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz a képviselők az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben.
„Miért fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága?”
Az azonnali kérdések között Mirkóczki Ádám (Jobbik) a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt. Mint mondta, meri állítani, hogy aki azt mondja, hogy a letelepedési kötvények és a bevándorlás, illetve a terrorizmus okozta problémák között nincs összefüggés, az vagy dilettáns vagy hazudik. Volt olyan fideszes, aki ezt mondta - fűzte hozzá.
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szerinte a terroristák, terrorista sejteket finanszírozók nem Röszkénél, a rendőröket dobálva fognak az országba jönni, hanem "business classon", a budapesti repülőtéren, adott esetben letelepedési kötvénnyel a zsebükben. Azt kérdezte: miért fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, a letelepedési kötvény nem jelent kockázatot, mivel az egy 5 évre szóló engedély és bármikor visszavonható. Kifejtette: 2012-ben hozták létre ezt a konstrukciót, mert Magyarország a nemzetközi piacokon "le volt értékelve", nem jutott külföldi forrásokhoz.
Elmondta még: az országot azóta felértékelték, ezért minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálnak, és el fogják dönteni, hogy mi legyen a konstrukcióval, de ezt a döntést a kormány fogja meghozni és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak.
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 24-én. MTI Fotó: Illyés Tibor
Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: egy olyan kiskaput szeretne a Jobbik bezárni, amit a kormány nyitott ki. Felhívta Orbán Viktor figyelmét, nemcsak a Jobbikkal, hanem Rogán Antallal is vitatkozik, aki - mint mondta - elismerte a konstrukció kockázatát.
Orbán Viktor viszonválaszként azt mondta: megérti az igyekezetet, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor "keressenek más tárgyat". Megismételte: a megállapodást egyoldalúan fel tudják mondani, ezért ez a kötvény semmivel sem kockázatosabb, mint más pénzügyi konstrukció.
„Mikor tud a kormány olyan béreket adni, hogy az emberek ne menjenek tömegesen külföldre?”
Szél Bernadett, az LMP politikusa szintén a miniszterelnökhöz fordulva sajtóhíreket idézett. Azt mondta, Jászfényszarun megindult a vendégmunkások szervezett betelepítése Ukrajnából, amit a közelmúltban könnyített szabályok tesznek lehetővé.
Szél Bernadett, az LMP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 24-én. MTI Fotó: Illyés Tibor
A képviselőnő szerint ezzel a lépéssel a kormány azon multinacionális cégek mellé állt, amelyek a minél olcsóbb munkaerőben érdekeltek ahelyett, hogy tisztességes béreket, feltételeket biztosítanának. Azt kérdezte: mikor áll a kormány a magyar emberek mellé, és mikor tudnak olyan bért fizetni, amely megakadályozza, hogy tömegesen külföldre menjenek az emberek.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a vendégmunkások tartózkodási rendjét jogszabályok szabályozzák és kérte, ha ezek érdeklik a képviselőt, akkor tanulmányozza őket.
A bérekkel kapcsolatban közölte: vannak, akik közvetlenül a kormány alkalmazásában állnak, és kérésre átadja azt a listát, amely az ő béremeléseiket tartalmazza.
A piaci bérek szabályozásával kapcsolatban közölte: a munkavállalókkal kell megállapodni a béremelésről, mert nem akarnak olyan emelést, amelynek munkahely-megszüntetés a következménye. Ezért csak olyan béremelésre kerülhet sor, amelyet a munkaadók támogatnak, el tudnak fogadni - tette hozzá.
Szél Bernadett azt mondta, miközben a kormány küzdött a migráció ellen, egy salátatörvényben lehetőséget teremtett arra, hogy szervezetten, tömegesen lehessen külföldi munkavállalókat betelepíteni, és ezzel több multinacionális cég is élt már. Azt kérdezte: egyetért-e azzal, hogy a munkaerőhiányt leépítésekkel kell orvosolni a közszférában.
Orbán Viktor azt mondta: a vendégmunkások és a betelepítés között semmilyen összefüggés nincs, majd közölte: az LMP európai parlamenti képviselője azt mondta, pártja csak a kvótarendszer bevezetésével tudja elképzelni a válság megoldását.
„Találkozott-e a miniszterelnök Ghaith Pharaonnal?”
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő a Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel való kapcsolatairól kérdezte Orbán Viktort. Mint kifejtette: hírek szerint a férfit a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az Europol is körözi fegyverkereskedelem finanszírozásában érdekelt pénzintézetek bedöntése miatt, és terrorizmus finanszírozásában is érintett.
Harangozó Tamás, az MSZP parlamenti képviselője azonnali kérdést tesz fel Orbán Viktor miniszterelnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Tényként említette, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium a kereskedőházán keresztül üzleti kapcsolatban áll Ghaith Pharaon érdekeltségével.
Ha ez igaz, akkor mindez a képviselő szerint alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy Orbán Viktor betöltheti-e a miniszterelnöki posztot. Orbán Viktortól "konkrét és komoly" választ várva azt kérdezte: találkozott-e személyesen Pharaonnal, lát-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott férfival "a miniszterelnök családja és a külügy üzletel".
Orbán Viktor miniszterelnök jelezte: Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján ő és is a szaúdi üzletember is ott volt. A kormány megvizsgálta a férfi magyarországi tevékenységét és az a magyar törvényeknek megfelel, nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot.
Harangozó Tamás válaszként azt mondta, ha a vizsgálat azt állapította meg, hogy egy fegyverkereskedelemmel, terrorizmus vádjával kapcsolatba hozható férfinak nincs nemzetbiztonsági kockázata, akkor a kormány jelenti a kockázatot és méltatlan arra, hogy vezesse az országot.
Orbán Viktor erre azt mondta, szerinte "a szóban forgó személy" körüli ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Hozzátette: beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, senki sem kérte az elfogását. Ha valakit keres az FBI, akkor hogy maradhat 24 éven keresztül szabadlábon úgy, hogy közben többször megfordul Európában? - tette fel a kérdést.
Egy egészségügyi szűrőprogramot vitatott az LMP
Hadházy Ákos (LMP) azt kifogásolta, hogy három dél-békési település is ugyanazt a céget hívta meg egészségügyi szűrések lebonyolítására 16 millió forint értékben, amire szerinte kicsi a matematikai esély. Felvetett azonban, hogy a két település fideszes képviselője, Simonka György és Varga Gábor egymás mellett ül a parlamentben, így szerinte a kormánypárti politikusok összebeszéltek az ügyben.
Hadházy Ákos, az LMP képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt hangoztatta: a kormány zéró toleranciát képvisel a korrupcióval szemben és mindent megtesz, hogy ennek érvényt szerezzen. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ülésrendet nem ő szabja meg, nem tudja a képviselőket "szétültetni". Arra kérte az ellenzéki politikust, hogy ha tudomása van bármi összejátszásról, tegye meg a bejelentéseket, és a hatóságok ki fogják vizsgálni.
Az MSZP a Norvég Civil Támogatási Alapról
Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a Társaság a Szabadságjogokért két év pereskedés után szerezte meg az adatokat a Miniszterelnökségtől arról, hogy a miniszterelnök személyesen rendelt el soron kívüli kormányzati ellenőrzést a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben.
Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. szeptember 19-én. MTI Fotó: Soós Lajos
A kormányfő viszont 2015. februárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitungban arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek működését taglaló beszéde után hatósági eljárás indult az egyik érintett ellen, azt a választ adta, hogy "most hallom először" - emlékeztetett a politikus. A képviselő azt kérdezte a kormányfőtől, hogy miért hazudott.
Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki politikust, olvassa el újra akkori válaszát, mert az azt jelentette, hogy most hallja először ezt az összefüggést.
Kunhalmi Ágnes viszonválaszában azt kérdezte, emlékszik-e a miniszterelnök, hogy a Kádár rendszerben hogy zaklatták a demokratikus ellenzéket a rendőrök, mert most pont ugyanezt teszi a civilekkel és a médiával. "Azt kell, hogy mondjam, nagyobb szovjetté vált, mint az egykori kommunisták" - fogalmazott.
Orbán Viktor azt felelte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) van egy kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terve. Ezen kívül soron kívüli ellenőrzéseket is lefolytathatnak, méghozzá úgy, hogy minden esetben a kormány, a miniszterelnök vagy a hivatal irányítását ellátó Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el - tette hozzá. Minden ügyben, ahol vizsgálat zajlik ezt az eljárásrendet követik - mondta, arra kérve a képviselőt, hogy ezt a jogot se a kormánytól, se tőle ne vitassa el.
