Hisztizik? Jelelje le vele!

Evett, ivott, aludt, a pelus is tiszta, mégis sír. Mi lehet a baja? A kisgyerekes szülők számára időnként komoly dilemmát okoz kitalálni, mi baja lehet a csöppségnek. Ezt a helyzetet segíthet megoldani a Magyarországon is egyre népszerűbbé váló a babajelbeszéd használata. Annak jártunk utána, hogyan lehet elsajátítani és milyen hatása lehet a babára és a mamára.

A babajelbeszéd egy olyan módszer, amely a jelbeszédet használja fel ahhoz, hogy a kisgyermekekkel hatékonyan kommunikáljanak a szülők hónapokkal, néha évekkel a verbális kommunikáció megjelenése előtt. A módszert oktató programban elsősorban a szülőket tanítják meg arra, hogy a jelbeszéd minél természetesebb legyen, mivel a babák életkori sajátosságuknál fogva utánzással tanulják meg a jeleket – magyarázta Béczi Benadett babajelnyelv-oktató a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Újszülött - MTI Fotó: Illyés Tibor

MTI Fotó: Illyés Tibor

A programban a siket jelnyelv jeleit használják, melynek segítségével és használatával a babák felhívják a szülők figyelmét azokra a dolgokra, amik őket igazán érdeklik, de közölni még nem tudják azt.

Az alaptanfolyamon mintegy 100-120 jelet tanítanak meg, ezek szinte minden területet felölelnek, ami a babákat körülveszi: ételek, ruhák, állatok, játszótér, érzelmek.

Egy anyuka a műsorban azt mondta, gyermeke 22 hónapos, és máris sok jelet alkalmaz. Úgy vélte, nagyon nagy segítséget nyújt, hogy a gyerek akár érzelmeit is el tudja már mutatni.

„A hisztiket teljes egészében ki tudtuk szűrni. Látok különbséget abban, hogy az én jelelő gyermekem mennyivel többet el tud nekem mondani, és mennyivel jobban megértem, mint mások” – mondta az anyuka.

Intenzív kommunikáció gyermek és szülő között

Egy másik anya arról számolt be, hogy intenzívebbé vált a kommunikáció közte és babája között, amióta a jelnyelvet használják.

„A dackorszak indulásakor, amikor egyébként is nehezen tudják megfogalmazni, milyen érzések fogalmazódnak meg bennük, fontos, hogy jellel is megerősítsék, hogy mi zajlik bennük” – mondta.

Egy apuka pedig azt mondta, sok olyan problémát megoldott a jelnyelv, amit sok szülő csak kiabálással, meg nem értéssel kezel.

Béczi Bernadett arról is beszélt, hogy a megtanult jeleket szinte már a gyermek születésének első naptól kezdve használhatjuk. Amennyiben 6-9 hónaposan kezdjük a tanítását, akkor körülbelül 2-3 hónap alatt eredményt érhetünk el, de akikkel egészen pici korban elkezdik a jelek használatát, azok egy éves korukban már teljes mondatokban jelelnek.

Zentai Kata, a Beszélő babakezek program hazai bevezetője, elindítója elmondta: a módszer azon alapul, hogy a babák értelmi fejlődése megelőzi a beszéd fejlődését.

„A kisbabák nem azért nem beszélnek, mert nem értelmesek, hanem azért, mert finom motorikájuk száj-nyelv mozgása nem olyan fejlett. A kézjelekkel sokkal hatékonyabban ki tudják fejezni magukat” – fogalmazott a szakember.

 

Spontaneitásból tudatos jelhasználat

A módszer azon is alapul, hogy a babáknál spontán módon is kialakulnak jelek-gesztusok.

Egy mintegy 30 évvel ezelőtt lefolytatott vizsgálatok során kimutatták, hogy a gyerekek 8 hónapos és 2 éves koruk között előszeretettel használnak jeleket, gesztusokat. A módszerben néhány spontán jelhez további jeleket használnak, és mivel a gyermekek utánoznak, ők is elkezdik használni azokat – magyarázta Zentai Kata.

Vida Ágnes gyermek- és babapszichológus szerint a szülő válaszkészségét is növeli e módszer.

„Vannak olyan szülők, akinek természetes, hogy figyelik a baba sírását, és van, akinek ez nehezebben megy. A szülőben is feszültséget okoz, hogy nem tudja, mit akar a gyerek, és nehezebb ráhangolódni, így neki abban segít, hogy jobban odafigyeljen a gyermekére. Erre kiváló egy közös nyelv, amikor még nincsenek szavak és mondatok” – magyarázta a gyermekpszichológus, aki hozzátette azt is, hogy a gyermekben is oldja a feszültséget a módszer, amikor szeretne valamit közölni, de nem tudja azt elmondani.

Zentai Kata hangsúlyozta, hogy a tanfolyamra sokkal nyitottabbak a kötődő nevelés iránt érdeklődő szülők, vagyis azok, akik egyébként is is érzékenyebbek, akik még inkább rá szeretnének hangolódni gyermekükre, és még többet szeretnének adni.

Egy tudományos kutatásban hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoztak jelnyelvvel, és az eredmények igen pozitívak voltak.

Sérült gyermekeknek is hatékony segítség

Habár nyolc évvel ezelőtt is voltak sérült gyermekek a tanfolyamok résztvevői között, ám a program 2013-tól különös hangsúlyt fektet a sajátos igényű gyermekekkel való foglalkozásra.

A Beszélő babakezek közösség befogadó és nyitott közösség, és tanfolyamonként egy-egy SNI-s gyerek is részt szokott venni a foglalkozásokon, hiszen nekik különösen a megkésett beszédfejlődés miatt hasznos a módszer – magyarázta Zentai Kata.

Elmondta azt is, az apukák különösen hálásak a jelbeszédnek, hiszen az anyukák általában megértik a kezdeti beszédet, az apukák azonban nehezebben.

A jelnyelvvel azonban bensőséges kapcsolat jöhet létre közöttük.