ÁSZ: kevésbé sérülékeny Magyarország

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint 2015-ben Magyarország tovább közelített az Európai Unió fejlettségi szintjéhez, tovább mérséklődött Magyarország külső sérülékenysége.

Domokos László pénteken a 2015-ös zárszámadás általános vitájában az Országgyűlésben közölte, elfogadásra ajánlja a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, mert az a jogszabályi előírásoknak és az európai uniós feltételeknek megfelelt, megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, azokat a kincstári beszámolók adatai alátámasztják.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. MTI Fotó: Kovács Attila

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. MTI Fotó: Kovács Attila

Hozzátette: az ország 2004-es uniós csatlakozása óta 2015 volt az első év, amikor a Országgyűlés nem hozott év közben a költségvetés egyensúlyát javító, korrekciós intézkedéseket.

Domokos László javaslatot tett a “fenntartható kifehérítésre”, amelynek lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában visszahagyja az adózóknál, amelynek révén pedig tovább fehéredhet a gazdaság.

NGM: a 2015-ös zárszámadás igazolja a kormányzati intézkedések eredményességét

A 2015-ös zárszámadás érdemi igazolást nyújt arra, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek, a magyar reformok működnek – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a törvényjavaslat pénteki vitájában az Országgyűlésben.

Az államtitkár hangsúlyozta: nemcsak a legfontosabb makrogazdasági mutatók alakultak kedvezően, hanem a gazdaság növekedésének, a foglalkoztatás bővülésének és a költségvetés többletbevételeinek köszönhetően a magyar családok hétköznapjaiban is érdemi változás valósulhatott meg, így mindenki léphetett egyet előre a saját életében.

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, kedvezően alakuló makrogazdasági mutatók, növekvő adóbevételek és nem utolsó sorban az uniós támogatások maximális kifizetése – így jellemezte Banai Péter Benő a 2015-ös államháztartási folyamatokat. Hozzátette: mindez azt bizonyítja, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. MTI Fotó: Kovács Tamás

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. MTI Fotó: Kovács Tamás

A makrogazdasági adatokról szólva elmondta: az Európai Uniónak megküldött őszi EDP-jelentésből kiderült, hogy Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt mutatott 2015-ben, hiszen az előzetesen jelzett 2,9 százalékkal szemben a bruttó hazai össztermék növekedési üteme 3,1 százalék volt, amellyel Magyarország 0,9 százalékponttal meghaladta az uniós országok átlagos növekedési ütemét.

Az államtitkár szerint a kormány által 2015-re tervezett 2,5 százalékos gazdasági növekedés túlszárnyalásában jelentős szerepet játszott a háztartások fogyasztásának vártnál is erőteljesebb emelkedése, amely főként, de nem kizárólagosan a foglalkoztatottak számához és a reálbér dinamikus növekedéséhez köthető. Hozzátette: a devizahitelesek megmentését célzó korábbi intézkedések is hozzájárultak a kedvező folyamatokhoz.

Elmondta: a foglalkoztatottak száma 2015-ben 2,7 százalékkal növekedett, míg a munkanélküliségi ráta 6,8 százalékra mérséklődött, összességében pedig 2010 óta több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a foglalkoztatási ráta napjainkban már 70 százalék felett van, miközben történelmi mélypontot, 4,9 százalékot ért el a munkanélküliség. Az államtitkár közlése szerint a gyermekvállalást ösztönző és a gyermeknevelést támogató családi adókedvezménynek köszönhetően több pénz marad a családok zsebében, tavaly az ennek figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek 4,2 százalékkal növekedtek a nemzetgazdaságban.

Emellett – folytatta – a fogyasztás élénkülését az alacsony infláció szintén érdemben támogatta, hiszen ezáltal a munkabérek és a nyugdíjak is megőrizték vásárlóerejüket, átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak 2015-ben.

Banai Péter Benő úgy összegzett: bátran kijelenthető, hogy a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, a tartós növekedés pedig úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók ugyancsak jól teljesítettek.

Az államháztartási folyamatokról szólva kiemelte: a 2011 óta meghozott kormányzati intézkedésekkel több százezer devizahiteles család terheit sikerült mérsékelni, megtörtént a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása, ezáltal az elmúlt években a kormánynak nemcsak a makrogazdasági egyensúlyt sikerült helyreállítania, hanem a lakosság jövedelmi helyzetében is érdemi javulást ért el.

Közölte: 2015-ben a kedvező reálgazdasági és adósságfinanszírozási folyamatok két költségvetési törvénymódosítást tettek lehetővé úgy, hogy a kiadások növekedése nem eredményezte a hiánycél módosítását; így egyrészt a BKV Zrt. adósságának átvállalásáról és az Erste Bankban történő állami részesedésszerzésről döntött az Országgyűlés, valamint többletforrást biztosított a kurdisztáni katonai szerepvállalásra, a közútépítési programra, a megváltozott munkaképességűek támogatására és az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésére is, illetve a migránsválsággal összefüggésben is biztosította a szükséges forrásokat.

Az államháztartás 2015-re vonatkozó főbb adatait sorolva közölte: a pénzforgalmi hiány – döntően az uniós források megelőlegezése miatt – 1 223,6 milliárd forintban teljesült, mely a GDP 3,6 százalékát jelentette. Ezen belül a központi alrendszer hiánya 1 237,2 milliárd forintot tett ki, a helyi önkormányzati alrendszer 2015-ös pénzforgalmi többlete 13,6 milliárd forint volt.

Hozzátette: a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya jóval kisebb lett a kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett 1,6 százalékban teljesült, ugyanezen módszertan szerint számított adósság rátája pedig 74,7 százalékra mérséklődött az előző évi 75,7 százalékról.

Ismertetése szerint tavaly megközelítőleg 2 802 milliárd forint uniós költségvetési támogatás kifizetése történt meg gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, közlekedési, egészségügyi és oktatás területen, amelyből mintegy 1 166 milliárd forint származott a különböző uniós alapokból, emellett a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege 402 milliárd forint volt, így összességében 2015-ben 3 205 milliárd forint uniós támogatás nyújtása valósult meg, amely a 2015-ös GDP több mint 9 százaléka.

Tájékoztatása szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap 2015-ös költségvetésének zárszámadási egyenlege 4,6 milliárd forint többletet tartalmazott, amit alapvetően a gazdasági növekedést előidéző folyamatok kedvező alakulása, a foglalkoztatás bővítéséből származó többletbevétel eredményezett. Banai Péter Benő kijelentette: a gazdaság tartós növekedésének következtében a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei emelkedtek, a nyugdíjkassza helyzete tehát stabil és kiszámítható. Elmondta: az Egészségbiztosítási Alap bevételei 15,2 milliárd forinttal, a kiadásai 45,3 milliárd forinttal haladták meg a terv szerinti számokat.