Cseh kormányfő lenne a szlovák multimilliárdos

Amikor 2011-ben Andrej Babis, a szlovák származású multimilliárdos létrehozta az ANO mozgalmat - melynek meghirdetett célja vállalkozói szemléletet alkalmazni az ország irányításában, és kiszorítani a közéletből a politikán állítólag élősködő pártokat -, a legtöbben nem túl hosszú életet jósoltak e kezdeményezésnek.

Az elmúlt öt év azonban Andrej Babist igazolta: a mozgalomnak parlamenti képviselői és szenátorai vannak, az ANO 2014-tól tagja a kormánykoalíciónak, 2013-tól jelen van a helyi önkormányzatokban, 2016-ban pedig tarolt a regionális önkormányzati és részleges szenátusi választáson. Felmérések szerint már majdnem két éve az ANO a legnépszerűbb politikai tömörülés Csehországban. Ezt a pozícióját a hétvégi voksolás megerősítette.  Annak ellenére, hogy Babis nyíltan hirdeti: mozgalma nem klasszikus politikai párt, s ő maga nem politikus, hanem sikeres vállalkozó.

Bár az elemzők az ANO-t többnyire jobboldalinak minősítették, kiderült, hogy a mozgalom a baloldali szavazókat is megszólította. Az utóbbi választások kimutatták, hogy a szociáldemokraták (CSSD) és a kommunisták (KSCM) eddigi szavazóinak egy része átment az ANO-hoz. Andrej Babist és az ANO-t ellenfelei előszeretettel minősítik populistának, s ideológia nélküli haszonszerzőnek. Tény, hogy az ANO az első olyan párt Csehországban, amely jelenleg egyaránt képes a vállalkozói köröket, s a társadalom szegényebb rétegeit is megszólítani  - mutatott rá a közszolgálati televízióban Tomás Lebeda, elismert cseh politológus.

Andrej Babis milliárdos üzletember, az IGEN (ANO) mozgalom alapítója. MTI/EPA

Andrej Babis milliárdos üzletember, az IGEN (ANO) mozgalom alapítója. MTI/EPA

Andrej Babis nagyon jó viszonyt ápol Milos Zeman köztársasági elnökkel, akinek egy kis populizmusért sosem kell a szomszédba mennie. Zeman minden jel szerint jelenlegi ötéves mandátuma leteltével 2018-ban újra megpályázza az államfői tisztséget, és komoly esélye van a sikerre. 2017 őszén képviselőházi választás lesz Csehországban, amelynek jelenleg az ANO a nagy esélyese. A cseh sajtó ezért már nyíltan arról cikkezik, hogy az ország következő miniszterelnöke nagy valószínűséggel Andrej Babis lehet. Maga Babis ilyen irányú ambícióit nem is nagyon tagadja.

A mostani regionális önkormányzati választás nagy vesztese a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), a legutóbbi, 2013-as előre hozott képviselőházi választás nyertese. A CSSD, amely a 13 régióból eddig 11-ben adott elöljárót, csak két régióban – Dél-Csehország és Vysocina – nyert. Meglepetés, hogy Dél-Morvaországban, ahol Michal Hasek, a CSSD egykori erős embere volt az elöljáró, a párt csak harmadik lett. Ez nagyon meggyengítette Hasek pozícióját, aki a CSSD-n belül Sobotka legfőbb ellenfelének és Zeman elnök legfőbb szövetségesének számít. A CSSD jövő tavasszal tisztújító kongresszust tart, és előtte belső harcokra lehet számítani.

Az ellenzéki kommunista párt (KSCM) a régiókban meggyöngült, elveszítette az általa irányított észak-csehországi Ústí régiót, holott elöljáróját, Oldrich Bubeníceket, a szakértők az elmúlt időszak második legsikeresebb elöljárójának minősítették. Ebben a régióban is győzött az ANO, amely átvette a kommunista szavazók egy részét. A kommunisták számára ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy a mostani választási kampányban Bohuslav Sobotka és Andrej Babis is a KSCM-t, amellyel a magukat demokratikusnak nevező pártok eddig nem akartak együttműködni, jövőbeni lehetséges kormányzati partnerként jelölte meg. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a KSCM fokozatosan országos szinten is kikerül a politikai elszigeteltségből.

A két jobboldali tömörülés – Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a TOP 09 párt – számára a regionális önkormányzati és a részleges szenátusi választás kudarcot jelent. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a cseh jobboldal jelenleg erőtlen, és nem képes a szélesebb választói körök megszólítására. Jellemző: Petr Fiala, az ODS elnöke nyilatkozatában annak örült, hogy pártja jobban szerepelt, mint a TOP 09. Figyelmen kívül hagyta, hogy az ODS a négy évvel ezelőtti eredményét meg sem közelítette.

A prágai sajtó felhívta a figyelmet: lényegében ez volt az első olyan regionális önkormányzati választás Csehországban, amelyen az ellenzéknek nem sikerült győznie, s az aránylag nagy jogkörökkel és komoly pénzekkel rendelkező régiók vezetéséért folytatott küzdelem döntően a két legerősebb kormánypárt között zajlott le.