Már piacra is termelnek a börtönök

Tizenkét börtön kft. majd’ tízezer alkalmazottja sokféle terméket állít elő: a száraztésztától a laborfelszerelésig, amivel már a „szabadpiacon" is megjelentek.

Egy német, oktatási segédanyagokat gyártó cég kissé bizarr, ámde rendkívül precíz munkát igénylő feladattal bízta meg a magyar büntetés-végrehajtást. Anatómiailag tökéletes csontvázakat kell összerakniuk.

Az apró darabokat egyenként, kézzel kell összeállítani, mégpedig tökéletes minőségben. Hibázni nem lehet, ugyanis Európa szerte ezeken a modelleken tanulják az orvostanhallgatók az anatómiát. A munka nagy szakértelmet és türelmet igényel.

A munkát vezető fegyőrnek a teljes folyamatot át kell látnia, ami az üzemben azt jelenti, hogy betéve kell tudnia az összes emberi csont méretét, formáját és elhelyezkedését, valamint a főbb idegek csatlakozási pontjait. És emellett persze arról sem szabad megfeledkeznie, hogy amúgy veszélyes bűnözők dolgoznak a keze alatt. Arra is figyelnie kell például, hogy a fogvatartottak a szerszámokat a műszak végén pontosan leadják.

Tej, ágy és iskolapad 

A csontváz csak egy a meglepő termékek közül, amelyek a hazai börtönök falai közül kerülnek ki. A fogvatartottak termelnek tejet, gyártanak kórházi ágyat, de még a cellák ajtaját is rabok szerelik össze.

Idén ötéves a büntetés-végrehajtás belső ellátási programja, a börtönök mára gyakorlatilag minden szükségletüket a saját üzemeikben termelik meg – a csirkehústól az egyenruhákig.

De gyártanak például iskolapadot, országszerte ezek kerülnek az általános iskolás tantermekbe. Van, ahol sátrakat varrnak, azokban fogják elszállásolni a menekülteket. A katonai sátraktól csak a színük különbözteti meg őket, ellenállnak a szélsőséges időjárásnak és fűthetők.

A Magyarországon gyártott autóknak számos alkatrésze készül börtönmunkával. Az egyik legnagyobb hazai autógyár egyik beszállító üzemében is komoly szerepet kapott a rabmunka. Fajszon, egy kis Bács-Kiskun megyei faluban egy csúcstechnikával felszerelt gyár ontja az autóalkarészeket. A cég 95 munkásából jelenleg 12-en rabok, de külső szemlélő nem tudná megmondani, hogy kik, legfeljebb az üzemben szolgálatot teljesítő börtönőr lehet gyanús.

Nem a pénz az elsődleges 

A börtöntermékek mára a piacon is megjelentek. A 12 gazdasági társaság tavalyi éves bevétele több mint 11 milliárd forint volt, az összeg nagy részét a társaságok fejlesztésére fordítják. A börtönfoglalkoztatási program elsődleges célja azonban nem a pénz.

A fő cél a reintegráció, ennek pedig a legfontosabb eszköze a képzés és a munkáltatás, mondta Csóti András a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. Hozzátette: a régi sztereotípia, miszerint a rabok évekig tétlenül üldögélnek a cellájukban, mára végképp megdőlt: a fogvatartottak 87 százaléka tanul vagy dolgozik, ráadásul javarészt értelmes munkát végeznek.

A Kozma utcai börtönüzemben 64-en dolgoznak. Az üzemet korszerű gépekkel szerelték fel, a CNC eszterga kezelése komoly szakértelmet kíván. Volt, aki szabadulása után szinte azonnal külföldre ment dolgozni a börtönévek alatt megszerzett tudás révén.

A fogvatartottak jelentős része a börtönben tapasztalja meg életében először, hogy mit jelent rutin szerint élni. Mit jelent minden reggel időben felkelni, beérni a munkahelyre, ahol az elvárásoknak megfelelően kell teljesíteni. Hogy ez a rutin kiben ragad meg és kiben nem, az egyéntől és körülményektől függ. Az esély mindenesetre megvan.

Kapcsolódó tartalom