A Jolie – Pitt házaspár válásának a híre önmagában is nagy port kavart föl, különösen amikor a lapok megszellőztették, hogy a hirtelen szakítás háttérben Pitt gyermekbántalmazása áll. A gyerekek elleni verbális, emocionális vagy tettleges erőszak minden fejlett országban bűntettnek számít, és jogkövetkezményei vannak - mondta Sófi Gyula gyermekpszichiáter.
A TMZ információi szerint a rendőrség gyermekbántalmazás miatt nyomoz Brad Pitt ellen, a feljelentést pedig a hírek szerint a felesége, Angelina Jolie tette meg. Állítólag Brad Pitt verbálisan és tettleg is bántalmazta az egyik gyereküket, amiből rendőrségi ügy lett, a későbbi hírek szerint pedig FBI-vizsgálat indult ellen.
Az érzelmi vagy a szóbeli bántalmazás is lehet súlyos
A gyermekbántalmazás minden fejlett országban súlyos bűntettnek számít – mondta Sófi Gyula, igazságügyi gyermekpszichiáter a hirado.hu-nak. A magyar törvények értelmében is jogkövetkezménye van annak, ha egy gyermeket bármilyen verbális, fizikális vagy emocionális bántalmazás, elhanyagolás ér. Ezt mondja a gyermekvédelmi törvény és a Büntető Törvénykönyv is.
Aki tudomással bír arról, hogy egy fiatalkorúnak, 18 éven alulinak a sérelmére bármilyen jellegű elhanyagolás, bántalmazás vagy veszélyeztetés előfordul, előfordulhat, az köteles a gyermekvédelmi hatóságoknak jelenteni. Az illetékesek az ügyet kivizsgálják, és annak jellege, mértéke alapján vagy akár közvetlenül is eldöntik a kivizsgálás után, hogy valóban történt-e bűncselekmény, és ha igen, az milyen mértékben veszélyezteti a gyermek érzelmi, testi fejlődését.
Fotó: Shutterstock
“Olyan szerencsétlen vagy, mint az anyád”
Emocionális bántalmazásnak számít, ha a gyereket csúfolják, gúnyolják, megalázzák, de a felnőtt részéről a zsarolás, a manipuláció is érzelmi bántalmazásnak minősül. Ha valaki „leszerencsétlenezi” a gyerekét vagy olyasmit vág a fejéhez, hogy „tőled nem is lehet többre számítani”, „olyan vagy, mint az apád”, szintén verbális bántalmazásnak minősül. Mindezek pedig veszélyeztetik a gyermek boldog, békés fejlődését, hiszen a gyermekben egy negatív énkép alakul ki, önértékelési zavar képződik – mondta Sófi Gyula. A negligálás, tehát ha a szülőt vagy a pedagógust hidegen hagyja a gyermek érzelmi igénye, az is bántalmazásnak számít.
Jogi értelemben természetesen a súlyossága is fontos az érzelmi bántalmazásnak. Akkor van valódi veszélyben a gyermek, ha a körülményeit az érzelmi, fizikális vagy verbális környezete visszatérően, súlyosan veszélyezteti a mindennapokban. Az, hogy egyszer-egyszer a szülő megemeli a hangját, ez távol van a gyermek bántalmazásától vagy az érzelmi megrázkódtatástól – mondta a gyermekpszichiáter.
Akár a szomszéd vagy a nagyszülő is bejelentést tehet
Hogy például egy szomszéd vagy rokon mit érez bántalmazásnak, az már egy kényes dolog, hiszen arra is van számtalan példa, hogy néha túlértékelődnek a szerepek, és időnként sokkal nagyobb bajt generál egy ismerős vagy egy nagyszülő által félreértett helyzet, mint ami valójában volt. Ezért fontos, hogy megfelelő szakértők, szakemberek ítéljék meg egy-egy bejelentés komolyságát, a vélt vagy valós bántalmazás súlyosságát, és a tett jogkövetkezményeit. Az eljárás, a kivizsgálás azonban soha semmiképpen sem felesleges. Abban az esetben, ha alaptalan a feltételezés, akkor a rendőrségi, gyámügyi szakemberek rövid úton be is fejezik az eljárást, ha pedig valósnak ítélik meg a problémát, akkor továbbviszik az ügyet.
Veszélyeztetettség esetén bármely szerv vagy személy fordulhat jelzéssel a gyámhivatalhoz. Még a névtelen bejelentést sem lehet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, ha az abban foglaltak alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége, ebben az esetben hivatalból indít eljárást a gyámhivatal – tájékoztatta a hirado.hu-t a Budapest Főváros Kormányhivatala. A jelzés egyébként kötelezettség a helyi gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, például az óvoda, az iskola vagy a védőnő és a gyermekorvos számára. A gyermekbántalmazás felismerését és megszüntetését az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott módszertani útmutató segíti a helyi gyermekvédelmi jelzőrendszerben részt vevő tagok, a család- és gyermekjóléti szolgálatok, valamint a gyámhivatalok számára.
Válófélben lévők is gyakran vádolják egymást
Sajnos házasok esetében is előfordul, hogy egymást ingerlik a felek, hergeléssel pedig könnyen el lehet érni, hogy az egyik szülő felemelje a hangját vagy csapkodni kezdje az asztalt a kezével, becsapja az ajtót, és máris keletkezhet egy olyan szituáció, amikor úgy tűnik, hogy az adott fél türelmetlen, ingerlékeny. Mindennapos, hogy a válófélben lévő szülők megvádolják egymást gyermekbántalmazással – mondta Sófi Gyula. A minden alapot nélkülöző feljelentgetések azonban rendkívül károsak. A legjobb – javasolja a szakember –, ha a felek egy semleges helyen, például egy kávézóban ülnek le és beszélik meg higgadtan a problémát.
Verbális erőszak miatt is védelem alá kerülhet a gyermek
Az ENSZ gyermek jogairól szóló egyezményének 9. cikke alapján a részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket a szüleitől csak akkor válasszák el, ha az illetékes hatóságok bírói felülvizsgálat lehetőségének fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek megfelelően úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges. Ilyen értelmű döntés szükséges lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülők durván kezelik vagy elhanyagolják gyermeküket – tájékoztatta a hirado.hu-t Budapest Főváros Kormányhivatala.
Ha a szülő akár tevőleges magatartásával (bántalmazás), akár a megfelelő magatartás elmulasztásával (elhanyagolás) veszélyezteti a gyermeket, vagy a gyermek önmagát veszélyezteti (pl. csavarog, drogot használ, bűncselekményt követ el) a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően különböző intézkedéseket tehet.
A kisebb fokú veszélyeztetettség (például nem megfelelő nevelési módszerek alkalmazása, verbális erőszak, kisebb fokú testi fenyítés, mely sérüléssel nem jár) esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat családgondozással (alapellátás) vagy védelembe vétellel igyekszik kezelni a helyzetet. Védelembe vétel esetén kötelező a családgondozást igénybe venni, de a szolgálat egyéb intézkedéseket is hozhat, például felszólíthatja a szülőt életvitelének megváltoztatására, vagy a gyermek részére magatartási szabályokat határozhat meg. Ezekben az esetekben a gyermek a szülővel marad, a szülői felügyeleti jog fennmarad.
