A remélt létszám töredéke végez csak jövőre vájárként Magyarországon. A bányászati oktatás két évvel ezelőtti újraindítása, amely mellett országos politikusok is többször kiálltak, a három képzőhely közül kettőben az indulás után összeomlott, az összképet a harmadik iskola eredményei javítják.
Első évben még nagy nehezen sikerült összeszedni egy osztálynyi gyereket Komlón a 2014-ben újraindult vájárképzéshez, de a következő esztendőben és idén erre már nem volt képes a helyi szakiskola, így nincsenek újabb évfolyamok. Tovább ront a helyzeten, hogy az első és egyetlen vájárosztály létszáma a kezdeti 14-ről 5 főre csökkent. A három év alatt tehát ez a néhány kiadott bányászbizonyítvány jelenti majd a képzés újraindításának eredményét az egykor feketeszenéről híres városban, ha addig nem lesz további lemorzsolódás.
Talán nem is 14 éveseknek való
A nagy hagyományú bányászváros úgy sem tudott felülkerekedni a fiatalok érdektelenségén, hogy az önkormányzat külön ösztöndíjat is ad a vájártanulóknak. A Baranya megyei település szakképző iskolájának igazgatója, Kovács Károly Balázs szerint a kudarc egyik oka, hogy kevés a gyerek, és őket is jobban vonzzák más foglalkozások, a fémipari, gépészeti képzések, még inkább a hegesztő szakma. Az intézményvezető elmondta, úgy látják, a vájármunka, annak kitanulása talán nem is 14 éveseknek való, ezért a szakismeretek továbbadásával a jövőben inkább a felnőttoktatás keretein belül próbálkoznak.
A vájártanulónál már csak a vájárakna kevesebb
Ha lesz még bányászképzés a Mecsekben, akkor a nagykorú résztvevők hivatalosan már nem vájárnak, hanem bányaművelőnek tanulnak majd, ahogy az idéntől a képzési jegyzékben is szerepel. A vájár mélyművelésű bányában dolgozó szakembert jelent, ilyen tanbánya vagy munkahely azonban ma már nincs Magyarországon, csak külszíni fejtések működnek. Az utolsó mélyművelésű helyen, a Márkushegyi bányában a vájárképzés újraindítása után néhány hónappal, 2014 decemberében állt le a termelés. Kovács Károly Balázs szerint szó volt róla, hogy lesz majd egy országos mélyművelésű tanbánya Várpalotán, de az egyelőre nem valósult meg.
Bármi mást inkább
A komlóihoz hasonlóan alakult a bátonyterenyei vájárképzés legújabb kori története is. A Fáy András Szakképző Iskola tagintézmény vezetője, Dániel László elmondta, két éve még nagy toborzó kampányt követően összejött 22 fiatal az első vájárosztályba, az utána következő tanévekben azonban alig akadt jelentkező, tavaly ketten, idén egyetlen diák érdeklődött, de ők sem iratkoztak be. Az első, és a Nógrád megyei településen is egyetlen vájárosztály létszáma közben négy főre esett vissza, a többiek úgy döntöttek, mégsem akarnak bányászok lenni. Bármilyen más szakmára könnyebb elcsábítani a gyerekeket, mint a vájárfoglalkozásra – tette hozzá.
Lőrinci példát mutat
Jobb a helyzet a harmadik képzőhelyen, a Heves megyei Lőrinciben, ahol a vájárok, illetve idéntől már a bányaművelők oktatása a terveknek megfelelően halad – 2014 óta évfolyamonként körülbelül egy tucat fiatal tanulja a bányászkodást. A hirado.hu információi szerint ennek fő oka, hogy a közeli, visontai telephelyű és saját külszíni bányákat működtető Mátrai Erőmű Zrt-nél már régóta igény van a képzett bányászokra. A vájároktatás újraindítása előtt csak házon belül tudták megoldani a szükséges munkaerő kiképzését, ezért most biztos munkahelyet kínálnak a szakmát választóknak.
Nem a képzés az első lépés
A komlói szakiskola igazgatója, Kovács Károly Balázs szerint a végzett vájárok náluk is munkához tudnak jutni, az öt végzősük külszíni fejtéseken, útépítéseken helyezkedhet el, de Ausztriából is kaptak ajánlatot, ahol egy ideje már nem képeznek vájárokat. Igény tehát lenne a bányászati szakemberekre, még úgy is, hogy nem nyílnak újra a mélyművelésű helyek – bár a szakma valódi újraéledésének ez lenne az útja – tette hozzá.
Az igazgató szerint a vájárképzés remélt felfuttatása előtt azt kellene eldönteni, mire kell a szén, azt honnan lehet biztosítani, és ezt követően kellene arról határozni, kik tudják azt kitermelni. Ahol ezekre a kérdésekre megvan a válasz, ott lehet ismét stabil vájároktatást folytatni – véli.
Jövőnk szabad alakításának lehetősége
Orbán Viktor miniszterelnök még 2014 februárjában jelentette be, hogy a kormány a vájárképzés újraindításán dolgozik, célja egy új, modern bányászat létrehozása Magyarországon. “Már szinte szégyellni kell, ha egy országnak szene van, és ki akarja bányászni” – fogalmazott.
Két éve Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elment megnézni a vájárképzés elindulását. A tárcavezető akkor Komlón azt mondta, bár divatos másfajta energiákat előtérbe helyezni, fenn kell tartani egy ország számára azt a lehetőséget, hogy – ha nyílnak bányák, illetve ha az árváltozások miatt versenyképessé válnak – legyenek szakemberek, akik ezzel foglalkozni tudnak.
A komlói szakiskola 2014-es évnyitóján Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára azt mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a gázcsapok elzárásával zsarolják, s bár erősen függ a külső erőforrásoktól, a szénvagyonát több milliárd tonnára becsülik. A leendő vájárok azzal, hogy szenet termelnek majd, a magyar állam függetlenségét is védik, és részben rajtuk is múlik majd jövőnk szabad alakításának lehetősége – fogalmazott az államtitkár.
