Jogilag nem értelmezhető a kvótanépszavazás - véli Hack Péter volt SZDSZ-es politikus. Ez az egyetlen esély azonban arra, hogy a magyar választópolgárok véleményt nyilváníthassanak az Európai Unió jövőjéről, a schengeni határokról és a migrációról – tette hozzá.
Hack Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője szerint három témában is véleményt nyilváníthatnak az emberek a kötelező betelepítési kvótáról szóló októberi 2-i népszavazáson.
A volt SZDSZ-es politikus az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában azt mondta, hogy az állampolgárok az Európai Unió jövőjéről, a schengeni határokról és a migrációról, annak elutasításáról is kifejthetik álláspontjukat a válaszadással.
Hack Péter szerint vannak, akik azt mondják, az EU-nak amerikai mintájára Európai Egyesült Államokká kell válnia. Ő, mint hangsúlyozta, nem így gondolja. Úgy látja, ma a politika arról szól, hogy a mostani kihívásokra globalista vagy nemzeti szuverenista megoldásokat adjunk. Számára utóbbi látszik helyes válasznak. A szuverenitás pártján van, mert szerinte egy nemzetállam sokkal átláthatóbb és számon kérhetőbb, mint egy senki által nem ellenőrizhető, átláthatatlanul működő, centrális globális hatalom – fogalmazott.
Schengen kapcsán megjegyezte, erről mindig azt mondták, hogy az EU külső határainak szigorú zárása, mostanában meg úgy tűnik, mintha azt szeretnék, hogy az is nyitva legyen.
Hack Péter megerősítette, hogy ő nemmel szavaz a kvótareferendumon, amelynek kérdése: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Jogilag szerinte nem értelmezhető a népszavazás, mert a voksolással nem születik olyan döntés, amit a referendum nélkül a parlament ne tudna meghozni. Jogi helyett, tehát politikai kérdés a népszavazás, ami az egyetlen esély arra, hogy a magyar választópolgárok a három említett kérdésben véleményt nyilváníthassanak.
Hack Péter szerint a baloldali pártok bajban vannak, mert másfél évtizedig az volt a politikájuk, hogy Magyarország csatlakozzon az EU-hoz, az unió azonban ma láthatóan válságban van. A csatlakozás óta a baloldalnak nincs világos víziója, nem merik nyíltan azt mondani, hogy szívesen feladnák a szuverenitást, és brüsszeli központú Európai Egyesült Államokat akarnak, hiszen a lakosság ezt nem támogatja. A fennmaradó kérdésekre pedig nincs egyértelmű válaszuk – mondta a baloldali pártokról Hack Péter.