Meghalt Csoóri Sándor költő, író, esszéíró

Életének 87. évében meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az MTI-vel.

Az alkotót hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.

Csoóri Sándor életében a nemzet lelkiismerete volt – fogalmaz az MTI-hez eljutatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A 2012-ben Kossuth-nagydíjjal kitüntetett Csoóri Sándor író ürömi otthonában. MTI Fotó: Mohai Balázs

“Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” – áll a dokumentumban, kiemelve: Csoóri Sándor “az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra, “végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján”.

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.


Életének 87. évében elhunyt Csoóri Sándor

Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette – erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik -, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.

 

A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását – olvasható a közleményben.

“A nemzet lelkiismerete” volt

Csoóri Sándor életében a nemzet lelkiismerete volt, most, halálában ennek az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét hagyta ránk: végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján.

Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is.

Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet – álla a Kormányzat Tájékoztatási Központ közleményében.

Lezsák Sándor: lelkünkből választott írófejedelem távozott

Népének, a Kárpát-medencének lelkünkből választott írófejedelme marad Csoóri Sándor – emlékezett a kora hajnalban elhunyt alkotóra hétfőn Lezsák Sándor író, politikus az MTI megkeresésére.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. MTI Fotó: Marjai János

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. MTI Fotó: Marjai János

Csoóri Sándor áldott szíve továbbra is ott dobog verseiben, fegyelmező és figyelmeztető gondolatai, esszéi, filmjei, szépprózája nemzeti erőforrás marad, történelmi életútja, közéleti bátorsága pedig jövőnket ragyogtató példázat – fogalmazott az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Az elmúlt évtizedekben, sorsfordító pillanatokban nem egy alkalommal szakadt ki Csoóri Sándorból és belőlünk is a kérdés: mi lesz itt? Az immár kétharmados választ pedig a jövőben is vele együtt mondjuk, derűs nyugalommal: mi leszünk itt! – mondta Lezsák Sándor.

Falusi Márton: Csoóri Sándor kétszeresen is újraértelmezte a népiséget

Csoóri Sándor népi szürrealizmusként számon tartott költészetével és esszéivel kétszeresen is újraértelmezte a népiség fogalmát – hangsúlyozta az MTI-nek Falusi Márton költő és esszéíró, a Hitel című folyóirat szerkesztője a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

Hozzáfűzte: Csoóri Sándor verseiben a saját személyes paraszti élményeit ötvözte a legmodernebb nyugat-európai szürrealista és avantgárd költői hagyományokkal, míg esszéiben majdhogynem teoretikusan, a szépíró elméleti nyelvén fogalmazta meg, mit jelent a népművészet a modern kortárs művészet számára. Megmutatta, hogy a népművészet nem csupán egyszerű parasztkultúra, hanem képes a legmodernebb ember életérzésének kifejezésére is.

Falusi Márton költő és esszéíró. MTI Fotó: Marjai János

Falusi Márton költő és esszéíró. MTI Fotó: Marjai János

“Csoóri Sándor életműve számomra egy eszméltető munkásság volt már gyerekkorom óta, költészete az elsők között gyakorolt rám nagy hatást a kortárs lírikusok közül. Később, de még mindig gimnazistaként ismerkedtem meg esszéivel. Azt hiszem irodalmi munkásságomnak két meghatározó forrása mai napig az élmény, amit Csoóri Sándor versei és esszéisztikája jelentett számomra” – fogalmazott Falusi Márton. Hozzátette: hatalmas megtiszteltetés volt, amikor az általa szerkesztett Hitelhez hívták 2006-ban.

“Ha valakinek az első főnöke a példaképe, mert én ezt mondhatom magamról, az igazán szerencsésen kezdheti pályafutását” – jegyezte meg.

Kiemelte: főszerkesztőjét és alapítóját is elvesztette a 80-as években indult Hitel folyóirat Csoóri Sándor halálával, akinek szemlélete, irodalmi és művészi világnézete a hosszú ideje tartó, a napi szerkesztőségi munkát megakadályozó betegsége ellenére is mindvégig meghatározta a lap arculatát.

Mint fogalmazott, a Hitel szerkesztősége tovább folytatja azt, amit Csoóri Sándor Illyés Gyulával és másokkal közösen megkezdett, öröksége élő, eleven hagyomány marad.

Jókai Anna: Csoóri Sándor felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért 

“A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte” – fűzte hozzá Jókai Anna. Mint fogalmazott, Csoóri Sándor “nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején”.

“Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni” – jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a “magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával”.

Csoóri Sándort életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. Az alkotót a kormány saját halottjának tekinti.