Nem minden a pénz – Ezért van ekkora hiány informatikusokból

Hiába a több százezres kezdőfizetés, a felmérések szerint kevés az informatikus nem csak idehaza, de az egész unióban. Adja magát a kérdés: ha ennyire keresett a szakma, miért nem választják többen?

Súlyos, a legfrissebb adatok szerint mintegy huszonkétezer fős informatikushiányról beszélhetünk Magyarországon. Általános probléma a komolyabb informatikai fejlesztő cégeknél, hogy nincsen megfelelő szakmai utánpótlás, megfelelő létszámú munkaerő, akiket akár azonnal hajlandóak lennének felvenni, több százezres kezdőfizetéssel.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

„Óriási fizetés, azonnali kezdés… Ezt ígérik a hirdetések, de a feladóik valójában nem is informatikusokat keresnek” – mondta el a Kossuth Rádió riportműsorában a kihagyhatatlannak tűnő álláshirdetésekkel kapcsolatban egy nem a szakmájában dolgozó informatikus. Szerinte, habár az informatikus alapvetően számítógépekkel foglalkozik, ezeknek a cégeknek inkább mindenesek kellenek. „Ráadásul olyan referenciákat kérnek és olyan vizsgafeladatokat készíttetnek, amiket lehetetlen teljesíteni” – teszi hozzá.

Alakítani kell a képzésen?

Bihar Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke már másként közelíti meg a problémát. Mint a Kossuth Rádió műsorában elmondta: a hiány oka részben az, hogy kevesen kerülnek ki az informatikus szakokról, illetve hogy sokan elvándorolnak a fiatalok közül, de fontos figyelembe venni azt is, hogy egyes meglátások szerint „amit tanítunk informatikus szakma címén, annak a tartalma nem felel meg a munkaerőpiacnak – ami folyamatosan változik”.

A duális képzés a szakember szerint éppen azt célozza, hogy az elméleti iskolai képzést a munkaerőpiac elvárásaihoz igazítjuk. Nem véletlen az sem, hogy az informatikai szakmai területen jelent meg először az úgynevezett alternatív képzés, ami se nem OKJ-s, se nem akkreditált, hanem a cégek saját maguk igényei szerint folytatják le azokat. „Ezt nyilván be kell majd tudni integrálni az állami képzési folyamatba is” – szögezte le Bihar Tamás, aki azon véleményének is hangot adott, hogy a szakemberhiány égető kérdés, hiszen az informatika, a digitalizáció a 21. század ipari-gazdasági fejlődésének az alapját is jelentheti.

Digitalizálódnak az egyes szakmák

Major Gábor, az IVSZ-Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára szerint a probléma egyik oka lehet az is, hogy az oktatási rendszer kibocsátási ideje hosszú, vagyis sokáig tart, amíg a munkaerőpiacra kerül egy jól képzett informatikus. „Ennél sokkal gyorsabban fejlődik a világ” – mondta.

A főtitkár szerint tény, hogy kevés az informatikus, a programozó, de ehhez hozzájön az a probléma is, hogy egyre fontosabb az interdiszciplináris tudás, tehát abból a munkaerőből is több kell, amely a saját – agrármérnöki, energetikusi – szakmája mellett kell hogy értsen az informatika bizonyos ágaihoz is. „Digitalizálódnak az egyes szakmák” – szögezte le.

„Régen az mehetett informatikusnak, aki a megyei matekversenyen huszárosan helytállt, a szakma komoly matematikai tudást igényelt. Ma már ez egy olyan, jobban technologizált szakma, amelybe sok szinten be lehet kapcsolódni. Egy tesztelési munkakörhöz például elegendő egy néhány napos betanítás, de van olyan munkakör, amely master szinten elvégzett tudományegyetemet igényel” – részletezte.

Túl nehéznek gondolják a pályát

Az ELTE Informatikai Karának általános dékánhelyettese, dr. Kozsik Tamás szerint valóban túlságosan kevesen jelentkeznek informatikusi szakokra Magyarországon. A diákok vagy félnek ettől a pályától, vagy túl nehéznek gondolják – egyébként nehéz is –, de eleve nehezen jutnak hozzá azokhoz az információkhoz a közoktatásban, amelyek alapján el tudnák dönteni, hogy nekik való-e ez a pálya – mondta el a műsorban a dékánhelyettes.

Az ELTE ezirányú szakára az idén 700 főt sikerült beiskolázni, kétszeres túljelentkezés mellett és 350-es ponthatárral. „Évek óta ez a kvótánk. Az ipari igények kielégítéséhez kevés, de ekkora létszámmal tudunk csak dolgozni” – szögezte le dr. Kozsik Tamás. Arról is beszélt, hogy az egyetem napi szinten egyeztet több ipari partnerrel az oktatással kapcsolatos igényekről, az oktatási, kutatási, fejlesztési lehetőségekről. Ezek a sokrétű kapcsolatok segítenek a képzési struktúra felülvizsgálatakor abban, hogy melyik irányba érdemes elmozdulni, mik a trendek, elvárások.