A világ egyik leghíresebb háborús képét, a napalmtámadás után menekülő meztelen vietnami lány fotóját is leszedték a Facebook cenzorai, mondván, „a szabály az szabály”.
A legnagyobb norvég lap címoldalán hozta le a sztorit: a Facebook törölte az újság közösségi hálóra feltett posztját, mivel abban szerepelt egy meztelen lányt ábrázoló fotó.
A „napalm lány” képét sokan ismerik: gyerekek szaladnak a kamera felé egy vietnami napalm támadás után, középen egy ruhátlan kislánnyal, aki kétségbeesetten kiált, miután karját és hátát összeégette a gyúlékony anyag.
Espen Egil Hansen, az Aftenposten főszerkesztője szerint Mark Zuckerberg a „világ legnagyobb hatalmú szerkesztője”, aki „nagy hibát vétett” azzal, hogy csupán a meztelenség miatt levette a drámai erejű képet.
A Pulitzer-díjas 1972-es fotót a norvég lap egyik újságírója, Tom Egeland posztolta olyan cikk illusztrációjaként, ami azt tárgyalta, miként változtatták meg egyes fényképek a háborúk megítélését.
Egeland posztját nemcsak törölte a Facebook, de még a fiókját is függesztették. Ezután az Aftenposten oldalán írtak egy bejegyzést az esetről, de azt is eltávolították.
A Facebook a törlés előtt figyelmeztető üzenetet küldött, amiben leírták, hogy a női nemi szerveket, melleket, fenekeket fedetlenül mutató képeket törölik a közösségi hálóról.
Nyílt levél az Aftenposten főszerkesztőjétől (Forrás: Aftenposten)
Norvégiában óriási felháborodást váltott ki az akció, még a miniszterelnök, Erna Solberg is megosztotta a képet Facebook oldalán, ezzel a szöveggel: „a Facebook rosszul teszi, hogy cenzúrázza az ilyen képeket, ezzel csak korlátozzák a szólásszabadságot”.
Zuckerberg csapatát ez sem hatotta meg, a miniszterelnök asszony posztját is törölték.
A képen szereplő kislány, Kim Phúc ma 53 éves, és az esetre reagálva elmondta: szomorú, hogy a meztelenségre figyeltek inkább, és nem arra az erős üzenetre, amit a kép hordoz.
Az Aftenposten főszerkesztője nyílt levelet írt Mark Zuckerbergnek, amiben méltatta a Facebook erényeit, de kiemelte, hogy „a világ legjelentősebb médiájának több teret kéne engednie a szabadságnak, és a különböző kultúrák kifejezési formáinak”.
Espen Egil Hansen szerint algoritmusok helyett hús-vér szerkesztők mérlegelésére kellene bízni az ilyen döntéseket.
A Facebook hűvös válaszában közölte, hogy „a szabály az szabály”, és ha egyik esetben nem engednek meztelen gyerekeket mutogatni, akkor a másikban sem fognak.
„Próbáljuk megtalálni az egyensúlyt a szabad önkifejezés, a biztonság és a kölcsönös tisztelet között. A megoldásaink sosem lesznek tökéletesek, de folyamatosan próbáljuk finomítani a szabályainkat” – írták.
Ez a sokadik kritika, ami a Facebook véleményformáló erejét érte az utóbbi időben.
Néhány hete bocsátottak el a cégtől 18 szerkesztőt, akik az Amerikában elérhető „népszerű témák” szolgáltatásban megjelenő hírek között válogattak – miután azzal vádolták meg őket, hogy a demokraták javára, és a republikánusok kárára ténykednek.
Azóta algoritmus állapítja meg, hogy mi a „trending topic”, de egyelőre elég hibásan működik: több kattintás vadász, sőt egyenesen hamis hírt is beválogatott a listába.
