Az utolsó nagy londoni pestisjárvány baktériuma nem élte túl az évszázadokat a föld alatt, de DNS-ének darabjait sikerült azonosítani.
Metróépítés során tárták fel Londonban azt a temetőt, ami 3500 pestisben elhunyt ember maradványait őrzi.
Az 1665-66-os szörnyű pestisjárvány a városlakók csaknem negyedével végzett, a korabeli beszámolók szerint borzalmas állapotok uralkodtak Londonban.
A bubópestis a nyirokcsomókat támadta meg, az emberek önkívületben, testükön hatalmas fekete csomókkal vánszorogtak, a holttesteket „halmokban gyűjtötték össze és temették el”.
Legalábbis Daniel Defoe krónikája szerint.
A Liverpool streetnél talált tömegsír ez utóbbi leírást nem támasztja alá.
Alison Telfer, a London Múzeum archeológusa szerint a halottakat minden bizonnyal koporsókban, és nagy gonddal temették el – írja a BBC.
Yersinia pestis baktérium (Fotó: AFP)
„Bármennyire traumatikus volt is a járvány, senkit nem dobáltak sehova” – állítja a szakember.
A pánik és a fejetlenség valószínűleg csak a járvány végén uralkodhatott el.
A beszámolók szerint szinte mindenki meghalt, aki a kórt megkapta, de azért voltak kivételek.
A londoniak nem ismerték az okokat, de így is próbáltak valami tenni ellene.
Irtották a kóbor állatokat, elűzték a hajléktalanokat. A legjobb esély mégis az volt a túlélésre, ha valaki még időben elhagyta a várost.
A pestist a Yersinia pestis nevű baktérium okozza, de, hogy ennek pontosan melyik változata pusztított Londonban, arra eddig nem derült fény.
A feltárt holttestek csontmintáit most módszeresen szétválogatva Németországba küldték a Max Planck intézetbe.
A karokból, lábakból, törzsekből és koponyákból mintákat vettek, de a fogak anyaga bizonyult a leghasznosabbnak.
A 20 vizsgált fogmintából Kirsten Bos molekuláris paleopatológus 5 darabban megtalálta a 17. századi pestisbaktérium DNS-maradványait.
„Nem tudjuk, miért az 1665-ös volt az utolsó nagy pestisjárvány a Brit-szigeteken, nem tudjuk, hogy az akkori baktériumok génállománya miben különbözött a maiakétól; a genetikai elemzésekkel ezekre a kérdésekre keressük a választ” – fejtette ki a szakember.
A tömegsírban fekvők azonosítására nincs lehetőség, egy sírkövet viszont találtak a környéken, ez Mary Godfrey-é, akinek a neve a korabeli jegyzékekben is szerepel.
Egyes londoniak amiatt aggódnak, hogy a felbolygatott régi temetőből újra útjára indul a pestis, de a biológusok szerint kizárt dolog, hogy a baktérium ennyi időn át életben maradjon a föld alatt.
