Csak akkor indul el a rák, ha minden feltétel adott

A rák főként őssejtekben alakul ki, ahol sok a DNS-hiba, és gyors az osztódás.

Nehezen talál rést a szervezet védekező rendszerén a rák, több feltételnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy a rosszindulatú sejtek szaporodni kezdjenek – állapították meg brit onkológusok.

A Brit Rákkutató Központ (Cancer Research UK), a Cambridge-i Egyetem és az amerikai St Jude Gyerekkórház közös kutatásából kiderült, hogy a daganatok elsődleges kiindulási pontja az őssejt.

Az őssejtek a test szinte bármelyik sejtjévé képesek alakulni, ezért a sérülések, hibák kijavítására ezeket sokszorosítja a szervezet.

Fontos, hogy a DNS-hibák sora is jelen legyen az őssejtben, továbbá, hogy éppen a gyors osztódás fázisában legyen a sejt ahhoz, hogy a rák kialakulhasson – állapították meg.

A DNS-hibák véletlenszerűen is keletkeznek az örökítő anyag másolásakor, de külső hatások is felelhetnek értük, mint a dohányfüst vagy az UV-sugárzás.

A Riken Intézet által közreadott dátum nélküli képen fehér vérsejtekből létrehozott őssejtek. Obokata Haruko, az intézet Fejlődésbiológiai Központjának kutatója a munkatársaival kifejlesztett egy technikát, angol betűszóval a STAP-ot, amellyel embrionális őssejteket lehet létrehozni akár egyetlen fehér vérsejtből. Ezt úgy érik el, hogy a sejtet tároló környezetet megváltoztatják, a normálisnál savasabb kémhatásúvá teszik. (MTI/EPA/Riken)

Őssejtek, illusztráció. (MTI/EPA/Riken)

Az életkor előrehaladtával szintén gyűlnek az eltérések a sejtben, ami magyarázza, hogy idősebb korban miért gyakoribbak a rosszindulatú betegségek.

A nagy megterhelésnek kitett szövetek, amiket például a belekben találhatunk, szintén érzékenyek, hiszen a fizikai sérülések gyógyítása is őssejtek szaporításával jár.

A mostani brit kutatás során egér-őssejteket festettek meg fluoreszcens festékkel, hogy változásaikat nyomon követhessék.

A sejteket ezután módosították; olyan génhibákat helyeztek el bennük, amik a rák bizonyos fajtáit jellemzik.

Hamar rájöttek, hogy ez még nem elég a daganat kialakulásához.

Ha a sejteket olyan szervekbe ültették, ahol az őssejtek „alvó” állapotban voltak, a betegségnek nyoma sem volt.

Más szervekben viszont, ahol gyors sejtosztódás és nagy igénybevétel figyelhető meg, mint a belekben, csakugyan kialakultak daganatok.

A kutatást vezető Richard Gilbertson professzor szerint világos, hogy a rák forrása az őssejt, de megjelenését nem nevezhetjük ezután balszerencsének, hiszen a rossz környezetre is szükség van a folyamat elindulásához.

A spontán mutációk ellen nem sokat tehetünk, de a DNS-hibákat okozó hatásokat, mint a dohányzás, vagy az UV-sugárzás életmódváltással csökkenthetjük – fogalmazott.