Vízkelety: a globalizált világban mindenki az identitását keresi

A globalizált világ "bábeli zűrzavarában" mindenki az identitását keresi, ehhez azonban bezárkózás helyett dialógusra van szükség - jelentette ki Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden Pécsett, a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus második napján.

A nyelvi-nemzetiségi kérdés jogi szabályozása Magyarországon és A migráció jogi aspektusai és társadalmi, kulturális hatásai című szimpóziumok közös nyitóelőadásán az államtitkár úgy vélekedett: párbeszéd és önazonosság kettőségéből születhet meg egy újfajta rend.

Mint hangsúlyozta: ehhez olyan nemzeti és nemzetközi jogalkotás szükséges, amely képes a nyelvi jogokat biztosítani, érvényesülésüket előmozdítani.

Tuomo Lahdelma, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke köszönti a résztvevőket a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson a pécsi Kodály Központban. MTI Fotó: Lendvai Péter

A közigazgatás akkor tudja garantálni a nyelvi és alapvető jogok érvényesülését, ha döntései közérthetőek, világosak és egyértelműek – mondta el Vízkelety Mariann, aki jelezte, a minisztérium elkötelezett e célok teljesítése mellett.

A nyelvi jogok európai történetét ismertető előadásában megemlítette: a kontinens nemzeteinek rá kell ébredniük, hogy a nyelvek fennmaradása, fejlesztése hozzájárul Európa közös kulturális örökségének megtartásához.

A nyelvszabadság alapvető szabadságjog, minden egyéb emberi jog érvényesítésének feltétele – hangsúlyozta Vízkelety Mariann, aki szerint a nyelvi jogok az emberi jogok katalógusának még hiányzó láncszemei és az Európai Uniót továbbra is adósság terheli e téren, mivel az integrációnak nem központi kérdése a nyelvi sokszínűség megőrzése. Emiatt annak ügyét az országokon belül kell előmozdítani – közölte hozzátéve, hogy a nyelvi jogok legfontosabb jogforrását az alkotmányok jelentik.

Az Alaptörvényt idézve emlékeztetett arra: a magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. Azokat Magyarország védelmemben részesíti, biztosítja számukra anyanyelvük használatát, segíti kulturális autonómiájuk megvalósítását.

A hétfőn megkezdődött hatnapos VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században. A tanácskozásra 24 ország 128 intézményéből 493 előadó érkezett, negyven szimpózium keretében több mint ötszáz előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.