Nyugaton sincs kolbászból a kerítés

Csak Londonban közel százezer magyar él és dolgozik – derül ki a Migration Observatory oxfordi kutatóintézet tavalyi adataiból. A kivándorlók kétségkívül magasabb bért kapnak Nyugat-Európában, mint idehaza, ám számos nehézséggel is meg kell küzdeniük – erről már ritkábban esik szó.

Molnár Polezsajev Jegor egy évig hallgatott jogot a franciaországi Lyonban. Habár azt követően itthon folytatta tanulmányait, odakint sok tapasztalatot szerzett a külföldi megélhetésről. A Summa adásában elmondta: egy 70 négyzetméteres lyoni külvárosi lakás akár 700 ezer euróba is kerülhet hitelfelvétellel, ezért a lakásvásárlás náluk nem cél, többnyire albérletre költenek a helyiek is.

Pedig például Párizs albérletek tekintetében igen drágának mondható: egy 30 négyzetméteres felső szinti lakás lift nélkül úgy 1200 euró, de ha van benne lift, az megdobja még vagy 300 euróval. Lyonban nem ilyen súlyos a helyzet, de nagyon hasonló – derült ki az adásból.

Négyszeres fizetés, kétszer magasabb életszínvonal

Az életszínvonalat legpontosabban a vásárlóerő-paritás fejezi ki, amely nem csak azt mutatja meg, hogy egy adott országban milyenek a jövedelemviszonyok, hanem azt is, hogy a bérekből milyen életszínvonalon lehet élni. Magyarországon a minimálbér hozzávetőlegesen bruttó 350, Franciaországban 1458, Nagy-Britanniában 1510 eurónak megfelelő összeg.

A vásárlóerő-paritáson számolt egy évben megtermelt jövedelem Magyarországon 26 000, Franciaországban és Nagy-Britanniában pedig 41 000 euró/fő. Ez azt jelenti, hogy a brit és a francia bérek ugyan több mint négyszeresei a magyarnak, de ez pénzben kifejezve kevesebb, mint kétszer akkora életszínvonalat jelent az ország lakóinak a magyarokéhoz képest.

Vasadi Zsófia és Nagy Madléna egyetemi hallgatók (b-j) takarítanak a londoni olimpia sajtóközpontjában 2012 július 24-én. Mintegy 250 magyar dolgozik az ötkarikás játékok különböző helyszínein. MTI Fotó: Kovács Tamás

Magyar egyetemi hallgatók takarítanak a londoni olimpia sajtóközpontjában 2012 július 24-én. Mintegy 250 magyar dolgozott az ötkarikás játékok különböző helyszínein. MTI Fotó: Kovács Tamás

Gavin Duncan több mint 20 éve költözött Nagy-Britanniából Magyarországra, angol nyelvet tanít magyaroknak. Szerinte fontos, hogy a magyar fiatalok világot lássanak, külföldi tapasztalatokat szerezzenek, ám véleménye szerint azzal is tisztában kell lenniük, hogy odakint is számos nehézséggel meg kell küzdeni. – Annyira drága az ingatlan Nagy-Britanniában, hogy hacsak nem nyersz a lottón, nem lesz házad – mondta.

Segítenek hazajönni

Sokan azért nem próbálnak visszajönni Magyarországra, mert nem tudják, hogyan kerüljenek vissza a hazai munkaerőpiacra. Nekik nyújthat segítséget a Gyere Haza Alapítvány. Az alapítvány külföldről hazatérni vágyó magyaroknak segít tanácsadással és az álláskeresésében. De ha valaki vállalkozást indítana, abban is próbálnak segíteni.

A legtöbb szakértő azt ajánlja, hogy a fiatalok tanuljanak külföldön és szerezzenek néhány év tapasztalatot. A gazdaságnak azonban szüksége van a hazai szakemberekre annak érdekében, hogy ne alakuljon ki tartósan munkaerőhiány Magyarországon.

A hozzáértők úgy látják, hogy a munkavállalók magasabb bérezés ellenében szívesebben dolgoznának itthon, ezért fontos, hogy a gazdaságpolitika olyan stratégiát dolgozzon ki, amellyel a magyar gazdaság és a magyar munkavállalók egyaránt jól járnak.