Kétszer verik át az üdülni vágyókat, ha nem figyelnek

Évek óta zeng a média az üdülési jogok körüli visszásságokról, a vásárlás veszélyeiről, 2015-re mintha ennek meg is lett volna az eredménye. Azóta a nyűggé vált jogok eladása körül szaporodnak a botrányok, és a több millió forintos csalások.

Kezdetben csábító, aztán csak a gond van vele – mondja sok érintett az üdülési jogokról. Erősen ráfizetéses lehet a megvásárlása, majd, ha a tulajdonos szabadulni akar tőle, az újabb anyagi veszteségeket okozhat neki, és még az sem biztos, hogy sikerül értékesítenie.

Hiába zeng évek óta attól a média, hogy az üdülési joggal vigyázni kell, a békéltető testület azt látja, hogy 2015-ig sok probléma volt a vásárlásokkal, azóta pedig főleg az eladások, a jogtól való szabadulás okoz gondot. Továbbra is beszélni kell tehát a problémáról – mondta a Kossuth Rádióban Kóródi Dávid, a Budapesti Békéltető Testület hivatalvezetője.

MTI FOTÓ/EPA/EFE/MORELL)

MTI FOTÓ/EPA/EFE/MORELL)

Mint a termékbemutatós cégek

A hivatalvezető szerint vannak országok, ahol az üdülési jog értékesítése, és érvényesítése jól működik, de ezek között nincs ott Magyarország. Nálunk az üdülési jogot értékesítők teljesen úgy viselkednek, hasonló marketing eszközökkel, meggyőzési technikákkal élnek, mint a termékbemutatós vállalkozások – amelyekkel szintén sok gond van.

A fogyasztó beül egy előadásra, ahonnan teljesen pozitív élményekkel jön ki, esetleg két üdülési joggal gazdagabban, pénztárcáját tekintve pedig szegényebben, majd jönnek az említett problémák.

A tapasztalatok szerint általában szóbeli, megtévesztő tájékoztatás kíséri az üdülési jogok értékesítését.  A fogyasztó kap egy nagyon kedvező ajánlatot, hogy mondjuk négy és fél millióért 99 évre megvehet egy üdülési jogot. Ezzel azonban több gond is lehet, jellemzően felnagyítják az előnyeit – az egyik alkalommal az rontotta az összképet, hogy a vevő 78 éves volt.

Kedvezmény helyett 250 százalékos drágítás

Az egyik pórul járt házaspár korábban abban a hitben vásárolt magának üdülési jogot, hogy jó befektetést választottak. Az értékesítők még azt is elhitették velük, hogy árkedvezményt kaptak. Az eladók ugyanis általában jó emberismerettel rendelkező, alapvető pszichológiai kérdésekben felkészült személyek, akik jól felépített eladással csábítják el az ügyfeleket, akiket a végén meg tudnak győzni az üdülési jog hasznosságáról.

Mint a házaspár férfi tagja utólag elmondta, igen magas összegről indult a számukra felkínált harminc éves üdülési jog, aztán sikerült „lealkudni” 1 millió 600 ezer forintra, amihez 40 ezer forintos éves fenntartási díj járul. Mivel utóbbi is kevesebb lett a kezdő összegnél, az ajánlat eléggé szimpatikus volt már – fogalmazott.

A szerződésnek azonban kisbetűs része is volt. Az aláírás után egy évvel az üzemeltetés jogát a cég eladta egy másik vállalkozásnak, amelyik az éves üdülési használati, illetve fenntartási díjat majdnem a duplájára, 75 ezer forintra emelte, majd 105 ezerre.  Mint a panaszos felidézte, azért hogy ne vesszen el az összes beadott pénzük, kénytelenek voltak belemenni a drágításba, ugyanis a szerződésük jellege miatt egyetlen ügyvéd sem vállalta a képviseletüket.

Ha veszni hagyják a befizetett pénzt, sem szabadulnak

Egyre többen szeretnének megszabadulni az üdülési joguktól, mert időközben rájöttek, hogy a szerződések apró betűs túl sok olyan terhet vállaltak magukra, amelyeket jelentős, előre nem kalkulált kiadásra kötelezi őket.

Mint a valós példaesetben szereplő férj mondta, már ott tartanak, hogy lassan ingyen is kilépnének az egészből, de ez sem olyan egyszerű. Például nem fizették az éves díjat, és a vállalkozás ezért kártérítési pert indíthat ellenük. Az érv, hogy a fenntartási díjuk elmaradása a többi vendég üdülési lehetőségét veszélyeztetheti.

Újabb milliókat bukhat, aki továbbadással próbálkozik

A teherré váló üdülési jogok eladása sem egyszerű, mint az idézett házaspár esete mutatja, még ingyen is nehéz szabadulni tőlük. Kóródi Dávid megjegyezte, hogy a Gazdasági versenyhivatal (GVH) ilyen ügyben nemrégiben közel 10 millió forintos bírságot is kiszabott egy cégre. A GVH megállapította, hogy a vállalkozás nem mondott igazat az ügyfélnek, mert eladással nem foglalkozott. Az ilyen cégek a kisbetűs szerződésrészekben nem értékesítést, hanem legfeljebb az eladás elősegítését, ahhoz kapcsolódó reklámozási, fordítási feladatokat vállalnak – hangsúlyozta an békéltető testületi vezető.

Kóródi Dávid a Napközben című műsorban tanulságként hangsúlyozta, előfordulhat, hogy egy cég értékesítési munkát is vállal, és akkor is követelheti a megbízási díjat, ha az eladás nem sikerült. Az adott szerződés teheti ezt lehetővé, ha esetleg az szerepel benne, hogy az ügylet sikeréért végzett munka is elegendő a számla benyújtásához.

Volt fogyasztó, aki kétmillió forintot fizetett azért, hogy eladják négymillióért a tenerife-i (a Kanári-szigetek legnagyobbik tagjára szóló) üdülési jogát. Hiába bízott a sikerben, és a kétmillióját sem kapta vissza. Egy másik pórul járt ügyfél több mint négymillió forintot fizetett ki egy vállalkozónak előre, hogy az eladja három üdülési jogát.  A sértett azonban csak futhatott a pénze után, mert a megbízott vállalkozás nem teljesítette az ígéretét, és mivel tizenegy végrehajtási eljárás folyt vele szemben, a befizetett pénz sem került meg.

Nyaralók napoznak Horvátországban, az Adriai-tenger partján. MTI Fotó: Cseke Csilla

MTI Fotó: Cseke Csilla

Utána kell nézni, kivel üzletelünk

Kóródi Dávid felhívta a figyelmet: ha valaki üdülési jogot venne, nézzen utána az ajánlatot tevő cégnek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján, hogy szerepel-e az ilyen tevékenységet végző bejelentett vállalkozások között. Ha nem, akkor az lehet az egyik első figyelmeztető jel.

A céginformációs szolgálatnál, e-cegjegyzek.hu-n pedig azt lehet kideríteni, hogy folyik-e eljárás egy vállalkozással szemben – mert ha igen, akkor kétséges, hogy vissza lehet-e  tőlük szerezni a pénzünket.

Visszatérő gyakorlat, hogy az üdülési jogot eladni akaró magánszemélyek, akik készpénzt remélnek az értékesítésből, vakon elfogadják, hogy nem ők kapnak, hanem az eladást vállaló cég még tőlük kér készpénzt, akár többször is. Gyanakvás nélkül fizetnek – tette hozzá a békéltető testület vezetője.

Fontos tehát, hogy ne higgyünk a szóbeli kecsegtető ajánlatoknak, sem az üdülési jog vásárlásakor, sem az eladásakor.