Továbbra is talányos az optikai illúziók működése

A látás és az agyi információfeldolgozás folyamatainak jobb megértéséhez vezethet el az optikai illúziók tanulmányozása.

Érdekes összeállításban feszegette az optikai illúziók kérdéseit az M1 Minden Tudás magazinműsora.

Tudományos értelemben az illúzió egy észlelési hiba, melyben az észlelt nem fedi a valóságot, a látórendszerünk téves értelmezést ad – derült ki a kisfilmből.

A magyarázat szerint a szem, az agy, és az “ego” együtt vesznek részt abban a folyamatban, amit látásnak hívunk.

Optikai illúzió (Forrás: M1/Minden Tudás)

Optikai illúzió (Forrás: M1/Minden Tudás)

„A látás az az egyik legfontosabb érzékszervünk, az információ több mint 90 százaléka ezen keresztül jut el hozzánk. A tengernyi sok információt, ami ér minket, több mint 100 millió idegsejt dolgozza fel az agyunkban” – fejtette ki Szalay Gergely, az MTA-KOKI kutató fejlesztője.

Az agyunk az egyik legkomplexebb rendszer, a kutatók még ma sem ismerik pontosan a működését. Annyit tudunk, hogy az agy válaszokat keres.

Választ arra, hogy mit látunk, és hol látjuk azt a valamit.

Hogy mi a látás, azzal nemcsak a biológusok, hanem a filozófusok, orvosok, pszichológusok és a művészek is rengeteget foglalkoztak az elmúlt évszázadokban.

Az biztos, hogy a vizuális illúzió nem választható el az ember észlelési folyamatától.

Richard L. Gregory konstruktivista észleléselmélete szerint, a vizuális észlelést nem a szem által felvett információk határozzák meg, hanem a saját tapasztalataink.

Az illúziókat két csoportba oszthatjuk. Léteznek fiziológiai és kognitív illúziók. A fiziológiai az érzékelésünket, a szemünket, a neuronjainkat csapja be, a kognitív pedig a tudatunkat.

Ma sem ismerjük pontosan az illúzió létrejöttét, hatásmechanizmusát. Nehéz is lenne a tökéletes leírás, hiszen még a látás mikéntje sem egyértelmű.

Amíg a kérdéseinkre nincs egyértelmű tudományos magyarázat, egyet tehetünk, emlékezzünk a régi bölcsességre, miszerint nem minden az, aminek látszik.