Alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban az Ab

Alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság. A devizahitel-károsultak demonstrációjának egyik résztvevője nyújtott be panaszt, mert szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál 2014-ben. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ugyanakkor szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését. Az Országgyűlésnek év végéig kell megalkotnia a hiányzó szabályozást.

Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését. A határozat az Ab honlapján már olvasható. Az alkotmányjogi panasz benyújtója a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője volt. Szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogkörét ellátó elnökhelyettese (b) beszél az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én. Az első sorban balról jobbra: Varga Zs. András, Szívós Mária (b2), Pokol Béla (b3), Juhász Imre (j3), Dienes-Oehm Egon (j2) és Balsai István (j). A felső sorban balról Stumpf István (b), Salamon László (b2), Czine Ágnes (j2) és Szalay Péter (j) alkotmánybírók. Az Ab határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogkörét ellátó elnökhelyettese (b) beszél az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én. Az első sorban balról jobbra: Varga Zs. András, Szívós Mária (b2), Pokol Béla (b3), Juhász Imre (j3), Dienes-Oehm Egon (j2) és Balsai István (j). A felső sorban balról Stumpf István (b), Salamon László (b2), Czine Ágnes (j2) és Szalay Péter (j) alkotmánybírók (MTI/Szigetváry Zsolt)

A vitatott határozatok indoklásában a rendőrség és a bíróság többek között arra hivatkozott, hogy a rendezvény megtartása a Kúriánál a bíróság zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, a Cinege utcában pedig mások jogainak és szabadságának sérelmével járna. Az indítványozó szerint ugyanakkor a legfontosabb elvi kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvény azon rendelkezése, amely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Résztvevők a devizahitelesek Még nem elég! Élni akarunk! címmel tartott tüntetésén Budapesten, Hősök terén 2015. január 31-én. MTI Fotó: Kallos Bea

Résztvevők a devizahitelesek Még nem elég! Élni akarunk! címmel tartott tüntetésén Budapesten, Hősök terén 2015 telén. MTI Fotó: Kallos Bea

Az Ab megállapította, hogy a demonstráció megtartását egyes helyszíneken előzetesen megtiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő előzetes tilalmi okokat egy feloszlatási okkal, mások jogainak sérelmével. A gyülekezési jog ilyen jellegű korlátozására pedig azért került sor, mert a jogalkalmazók alapjogok összeütközésével szembesültek, amelyet ilyen módon jogértelmezéssel próbáltak feloldani. Az Ab megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az Ab figyelembe vette, hogy az indítványozónak lehetősége volt a tüntetés be nem tiltott helyszínein a demonstráció megtartására, véleménye szabad kifejtésére, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga.

Kimondta ugyanakkor az Ab, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami alaptörvény-ellenes. Az Ab úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve feltételek alkalmazását.

Nincs elegendő alap a tiltásra

Az Ab szerint a gyülekezési jog gyakorlásakor felvetődő alapjogi összeütközés kivételes esetben akár a legsúlyosabb korlátozáshoz, a gyülekezés tiltásához is elvezethet, de önmagában pusztán az alapjogok összeütközésének ténye a tiltásra nem szolgáltat elegendő alapot. Konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a gyülekezési jogukat gyakorló demonstrálók és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között például a mozgásszabadság, a magánszférához való jog vonatkozásában. Ezeket a helyzeteket a jelenleg még hiányzó szabályok megalkotásával és alkalmazásával kell majd feloldani.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogkörét ellátó elnökhelyettese (fent j2), Czine Ágnes (fent j1), Salamon László (fent j3), Stumpf István (fent j4), Dienes-Oehm Egon (lent b1) és Balsai István (lent b2) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én. Az Ab határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogkörét ellátó elnökhelyettese (fent j2), Czine Ágnes (fent j1), Salamon László (fent j3), Stumpf István (fent j4), Dienes-Oehm Egon (lent b1) és Balsai István (lent b2) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én (MTI/Szigetváry Zsolt)

Az Ab a közéleti szereplő magánlakásánál zajló tiltakozással kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása érintheti mások alaptörvényben foglalt jogait. A körülmények mérlegelése alapján akár ott is tartható gyülekezés, de adott esetben szigorúbb technikai feltételek mellett: figyelembe kell venni különösen a gyülekezők célját, létszámát, a rendezvény időtartamát, gyakoriságát, a napszakot és a hangosítást. Mindez továbbra is közéleti kommunikációnak minősül, amelyet véd a békés gyülekezéshez való jog, ugyanakkor technikai korlátozás alá vehető a szintén alaptörvényben biztosított magánszférához való jog védelme érdekében.

Az Ab a gyülekezési jogvitákban eljáró bíróságoknak szóló iránymutatásában – az amerikai legfelsőbb bíróságot idézve – kitért arra, hogy a gyülekezés és a magánszférához való alapjog védelmével kapcsolatban különbség van a felvonulások és az egy helyszínre szervezett rendezvények között, az otthon nyugalma pedig kiemelten fontos érték. Közterületeken általában ki lehet térni a meghallgatni nem kívánt gyülekezés elől, az otthon azonban speciális helyszínnek minősül, amelyet az államnak jogi védelemben kell részesítenie.

Trócsányi László igazságügyi miniszter (b) és Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én. Az Ab határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Trócsányi László igazságügyi miniszter (b) és Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én (MTI/Szigetváry Zsolt)

Az Ab ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy a magyar állam ellen indított perben nem fogadta el, hogy a miniszterelnök háza elé szervezett rendezvényeket a rendőrség egyebek mellett olyan hivatkozásokkal tiltotta meg, hogy húsz tüntető számára “a járda nem elég széles”, illetve “november 1-jén, Mindenszentek napján, erősebb forgalomra kell számítani”. Az Ab rámutatott: a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése során a jogalkotónak ügyelnie kell arra, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelő, kíméletes kiegyenlítése során méltányos egyensúly jöjjön létre.

Az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenes helyzet orvoslása érdekében ez év végéig meg kell alkotnia a hiányzó szabályozást. Az alaptörvény szerint 15 tagú Ab jelenlegi 11 tagja közül 10 vett részt a határozat meghozatalában, közülük Salamon László és Stumpf István fogalmazott meg különvéleményt. A többségi határozat előadóbírája Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt. A határozat a testület honlapján olvasható.