Wellmann: „Nem lejt a pálya” devizahiteles perekben

Nem lejt a pálya sem a bankok, sem az adósok felé devizahiteles perekben - szögezte le Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kérdésre válaszolva a legfelsőbb bírói fórum szerdai félévzáró sajtótájékoztatóján Budapesten. A bírónak minden ügyben törvényes döntést kell hoznia - tette hozzá.

A kollégiumvezető szerint devizahiteles ügyekben a kölcsönszerződések érvénytelenségére alapított pereskedés több szempontból sem tűnik célszerűnek.

Egyfelől a devizahitelezés problémái többnyire a hitelnyújtás után bekövetkezett drasztikus árfolyamváltozásokból erednek, a szerződés érvénytelensége azonban a szerződés megkötésekor fennálló körülmény. Másrészt, ha mégis kimondják egyes ügyekben a kölcsönszerződés érvénytelenségét, akkor nyomban esedékessé válik a teljes kölcsönösszeg és törvényes kamatainak visszafizetése – figyelmeztetett a szakember.

Wellmann György elmondta: több mint kétszáz devizahiteles ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer.

Júniusban megszületett az újabb, már harmadik jogegységi döntés a devizahitelekkel kapcsolatban, amelyben kimondták: érvényes az a devizahiteles kölcsönszerződés, amelyben a tartozás összege forintban meghatározott, de azt a nyilvántartás devizában egyértelműen tartalmazza és kiszámítható.

Budapest, 2016. február 12.A Nem adom a házamat mozgalom aktivistái tiltakoznak az OTP Bank Flórián téri bankfiókja előtt 2016. február 12-én. A mintegy tucatnyi tiltakozó korábban sátrat vert az ügyféltérben, és azt követelte, hogy a bankok térítsék meg a devizahiteleseknek okozott kárt. Az akció kezdete után nem sokkal megérkeztek a rendőrök, és kivezették az aktivistákat az épületből.MTI Fotó: Marjai János

Budapest, 2016. február 12.A Nem adom a házamat mozgalom aktivistái tiltakoznak az OTP Bank Flórián téri bankfiókja előtt 2016. február 12-én. MTI Fotó: Marjai János

A kollégiumvezető kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a bankszövetséghez áprilisban írt levelét félreértelmezték: nem elnézést kért, hanem tényszerűen közölte, hogy az egyik devizahiteles ügyben hozott kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.

A félévzáró sajtótájékoztatón Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta: a legfelsőbb bírói fórumra érkező ügyek egyetlen területen emelkedtek drasztikusan, 2015 első félévéhez képest az idei első félévben csaknem háromszorosára – 165-ről 445-re – emelkedett a gazdasági ügyek száma, ami javarészt a devizahiteles perek hatása. Ezen kívül büntető ügyszakban érzékelhető lassú, de szakadatlan emelkedés.

Az első félévben kilencszázezer látogatója volt a Kúria honlapjának, mintegy kétszáz jelentős döntésről tettek közzé összefoglalókat, és csak ezekre mintegy százezren kattintottak.

A Baka András korábbi – mandátumának lejárta előtt eltávolított – főbíró strasbourgi bíróságon megnyert perével kapcsolatos kérdésre a Darák Péter annyit reagált: az eljárás két résztvevője Baka András és a magyar állam, tehát ebben az ügyben a Kúriának nincs teendője.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, büntető ügyszakos tanácselnök a sajtótájékoztatón a büntetőeljárási törvény kodifikációjáról elmondta: nagymértékben épít az ítélkezési gyakorlatra, a bírói tapasztalatra, és az elképzelések szerint 2018-ban lép hatályba. Lényeges, az ügyek gyorsabb elbírálását eredményező változás lehet, hogy a tárgyalásokon a vádlott részvétele jogosultság, de nem kötelezettség lesz.

Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője (k), Józan Magda sajtófőnök (b) és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (j) a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntés ismertetésén, a Kúrián 2014. június 16-án.  MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője (középen), Józan Magda sajtófőnök és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Várhatóan megszűnnek a kiemelt ügyek, és a laikus bírák, ülnökök mára már kissé meghaladott rendszere is lényegesen szűkebb körre szorulhat vissza. Az új büntetőeljárási törvény jelenlegi tervezete szerint már csupán a fiatalkorúak és a katonák ügyeiben lennének ülnökök a hivatásos bíró mellett a bírói tanácsban.

Gyorsíthatja a pereket az is, hogy egyszerűsödhetnek a bizonyítás szabályai, például nem kell majd bizonyítani olyan tényeket, amelyeket a vádlott, a védő és a vádló sem vitat – tette hozzá Kónya István.

Székely Ákos, a Kúria büntető kollégiumának vezetője hozzáfűzte, az új büntetőeljárási törvény értelmében várhatóan lehet majd fellebbezni a hatályon kívül helyező döntések ellen, ami szintén az eljárások gyorsítását szolgálhatja.

A kollégiumvezető elmondta azt is, hogy az Európai Unió Bíróságának egy júniusi döntése értelmében a magyar hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancsok, valamint a külföldi ítéletek érvényének elismerése nem felel meg az uniós gyakorlatnak, így most mindkét jogintézmény működése bizonytalan.

Erre a helyzetre a magyar hatóságoknak rövid időn belül reagálniuk kell – fűzte hozzá.

Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a versengő népszavazási kezdeményezések benyújtásának gyakorlata – a Nemzeti Választási Iroda előterében februárban lezajlott események ismeretében – nyilvánvalóan nem tekinthető jogállaminak.

A szabályozást időközben módosították, így a probléma feltehetően kezelhetővé vált. Az új rendelkezések szerint már futhatnak egymás mellett hasonló népszavazási kérdések, és az dönt majd, hogy melyik kérdésben gyűlik össze előbb a szükséges 200 ezer aláírás.

A közigazgatási-munkaügyi kollégium az első félévben foglalkozott még egyebek mellett a kormánytisztviselői döntőbizottság gyakorlatával kapcsolatban a Kúria elé került ügyek általános tapasztalataival is, például a vezetői bizalomvesztés fogalmának értelmezésével. Egyre több földügy jelenik meg a Kúrián, egyik fontos kérdésük, hogy a helyi földbizottságok milyen pozícióban vesznek részt az eljárásokban – ismertette Kalas Tibor.